A Magyar Géniusz Projekt médiavisszhangja

A zentai Stevan Sremac Iskolaközponthoz tartozó tornyosi Tömörkény István Általános Iskolában szeptember elsejétől tehetségműhelyek indultak. Az Oktatásért Közalapítvány az idén májusban pályázatot írt ki a határon túli magyar nyelvű tehetségműhelyek működésének, illetve új tehetségműhelyek kialakításának támogatására. A pályázati program tartalmilag a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő program része.

Kibányásszuk a gyémántot, azaz felkutatjuk a tehetségígéreteket, megadjuk nekik a lehetőségeket és nem hagyjuk, hogy elkallódjanak a sajószentpéteri gyerekek, mert ebből a folyamat végén maga a város is profitál majd– hangsúlyozta dr. Faragó Péter polgármester a tehetséggondozó projekt szerdai nyitó rendezvényén.

Szeptember 9-én az oktatási ágazattal elkötelezettek; a pedagógusok tartottak nyitókonferenciát a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskolában, közismert nevén, a Piros iskolában.

Géniusz tehetséggondozó program indul a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Egy év alatt 70-150 diákot szeretnének bevonni a programba.

„Sok a tehetséges gyermek Törökszentmiklóson, csak meg kell őket találni” - ez a mottója annak a projektnek, amelynek nyitórendezvényét szombaton tartották meg a helyi Bercsényi Miklós Gimnáziumban.

Mindannyiunk előtt ismert, hogy amióta iskola van, azóta mindig is volt tehetségfejlesztés, tehetségnevelés. Nemcsak évtizedekre, de évszázadokra nyúlnak vissza a magyar iskolák tehetséggondozásának eredményei. Ugyanakkor az is tény, hogy az utóbbi két évtizedben – mind itthon, mind külföldön – egyre gyakrabban került a kutatások középpontjába ez a kérdéskör. A vizsgálatok, tapasztalatok alapján kirajzolódtak az iskolai tehetséggondozás azon kritikus pontjai is, amelyek alapján az eddiginél is sikeresebb tevékenység feltételeiként a hagyományostól eltérő követelmények fogalmazódnak meg.  Sok olyan terület van, amelyeken az eddigiektől eltérő pszichológiai, pedagógiai  alapokon lehet hatékony az iskolai tehetséggondozás - közülük itt most csak néhány fontosat emelünk ki: a tehetség keresésének, azonosításának szükségessége; a programok komplexitásának  követelményei; a szervezeti keretek bővítésének igénye; a pedagógus és  más szakemberek változó szerepe a programokban; az iskola és család intenzív együttműködésének fontossága. Vázlatosan szemügyre véve ezen kérdésköröket, kiemelhetők azok a sarokpontok, amelyek támpontul szolgálhatnak a gyakorlati tehetségfejlesztő munka eddigieknél is hatékonyabbá tételéhez iskolai keretek között.

Minden szülő büszke, ha azt mondják a csemetéjéről: tehetséges. De mi is valójában a tehetség? Intelligencia? Kreativitás? Egy átlag feletti adottság, ami akarat, kitartás és munka nélkül csupán ígéret marad? Utánajártunk, hogyan talál rá egy tehetség a saját útjára, s a szülő vagy a pedagógus miként segíthet neki ebben.

A családok életében általában alapvető, központi szerepet tölt be a gyermek, aki legyen egészséges, legyen boldog, gondtalan a gyermekévei alatt és lehetőség szerint teljesítsen jól az iskolában is. Sok szülő különleges hangsúlyt helyez annak kiderítésére, hogy a gyermeke tehetséges-e valamiben és ha igen milyen módon tudná őt támogatni tehetsége teljes kibontakoztatásában.

Az Oktatásért Közalapítványhoz nyújtott be pályázatot nyelvi tábor szervezésére a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola. A Tehetségpont keretében elnyert pályázat segítségével egy komplex személyiségfejlesztő nyelvi tábort szervezetek a tehetséges fiatalok számára.

„A Magyar Géniusz Program” keretében az Oktatásért Közalapítvány által meghirdetett pályázat keretében tehetséggondozó tábort szervezett a sátoraljaújhelyi V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. A táborba 25 diák érkezett, akik szellemi és fizikai képességüket fejlesztő programokon vettek részt.


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon