Gordon Győri János (szerk.): A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I.
(Géniusz könyvek 17.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
(242 oldal)
A tehetséges gyerekek felkutatásában és fejlesztésében a komoly hagyományokkal rendelkező magyarországi tehetséggondozás az elmúlt év tizedekben többször is új lendületet vett, de a legmeghatározóbb fordulatot talán az jelentette, amikor 2006-ban a tehetséggondozást más-más ol dalról támogató 13 civil szervezet létre hozta a Magyar Tehetségsegítő Tanácsot. A Csermely Péter professzor elnökletével működő, mára a 29 legjelentősebb magyarországi tehetségsegítő szervezetet összefogó, és a magyarországi oktatáspolitikára is hatást gyakoroló Tanácsnak a megalakuláskor megfogalmazott hosszabb távú célkitűzései között kiemelt helyen szerepelt a magyarországi jó gyakorlatok mellett egy nemzetközi tehetségsegítő kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat magyar és angol nyelven bemutató könyv, illetve könyv sorozat kiadása.
A Tanács elképzeléseiben az a törekvés is körvonalazódott, hogy kívánatos lenne a magyar tehetségsegítő kezdeményezések külkapcsolatainak gyarapodását elősegíteni, s ezen belül külön figyelmet fordítani az EU-n belüli kapcsolatok erősítésére, valamint a magyarországi és a határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések interregionális és Kárpát-medencei együttműködésére.
E célok megvalósítására a Tanács által létre hozott Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének 2009-ben indult, EU Strukturális Alapokból finanszírozott Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programja keretében nyílt lehetőség.
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, a Magyar Géniusz Program 2010 elején – egyetemi tanárokból és a gyakorlati tehetséggondozásban dolgozó szakemberekből, tanár kollégákból – megalakult külkapcsolati kutatócsoportja munkájának eredménye.
| Előszó |
13 |
| I A bostoni Nemzeti Technológiai Műveltség Központjának programjai |
17 |
| 1 Bevezető |
17 |
| 1.1 Az Amerikai Egyesült Államok társadalma, gazdasága |
17 |
| 1.2 Az Egyesült Államok oktatásügyének általános jellemzői |
18 |
| 1.3 Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői |
19 |
| 2 A programról |
22 |
| 2.1 National Center for Technological Literacy (Nemzeti Technológiai Műveltség Központja) megalakulása |
22 |
| 2.2 Miaoulis szerepe, oktatáspolitikai előzmények |
22 |
| 2.3 A kutatás módszertana |
23 |
| 2.4 Miért érdemes megismerkedni az NCTL-ben folyó munkával? |
24 |
| 2.5 Az NCTL működésének átfogó bemutatása |
25 |
| 2.6 Az egyes projektek bemutatása |
26 |
| 3 Összegzés; a leglényegesebb tanulságok, a hazai alkalmazás szükségessége, esélyei |
34 |
| - Irodalom |
37 |
| II Jó gyakorlat az osztrák tehetséggomdozásban: a Platon Jugendforum tehetséggondozó program modelljének és gyakorlatának bemutatása |
39 |
| 1 Bevezető |
39 |
| 1.1 Ausztria jelen korának bemutatása |
39 |
| 1.2 Az osztrák iskolarendszer bemutatása |
40 |
| 1.3 Ausztria tehetséggondozásának általános jellemzői |
43 |
| 2 A Platon Jugendforum tehetség fejlesztőprogram bemutatása |
50 |
| 2.1 A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői |
50 |
| 2.2 A tehetséggondozó program részletes bemutatása |
52 |
| 3 A program kritikája és tanulságai; a hazai bevezetés lehetőségei és szükségessége |
68 |
| 3.1 A program kritikája és tanulságai |
68 |
| 3.2 A hazai alkalmazás lehetősége és szükségessége |
69 |
| - Irodalom |
73 |
| III A tehetséggondozás pillérei Finnországban és a Päivölä Iskola matematikaprogramja |
75 |
| 1 Bevezető |
75 |
| 1.1 Finnország társadalma, gazdasága |
75 |
| 1.2 A finn oktatáspolitika eredményei általános jellemzői a 21. század elején |
76 |
| 1.3 A teheséggondozás formái, intézményi háttere |
79 |
| 2 A Päivölä Iskola matematikaprogramja |
82 |
| 2.1 A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői |
82 |
| 2.2 Az iskola együttműködő partnerei |
83 |
| 2.3 Az iskola jó gyakorlatának jellemzői |
86 |
| 3 Összegzés |
93 |
| - Irodalom |
96 |
| IV Tehetséggondozó központok Izraelben |
97 |
| 1 Bevezető |
97 |
| 1.1 Izrael állam |
97 |
| 1,2 Az ország oktatás ügyének általános alapjellemzői |
98 |
| 1,3 Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői |
100 |
| 2 Pull-out központok az izraeli tehetséggondozásban |
106 |
| 2.1 A pull-out rendszerű tehetséggondozás |
106 |
| 2.2 A Karmieli Tehetséggondozó Központ |
109 |
| 3 Összegzés |
115 |
| - Irodalom |
119 |
| V A tehetséggondozás hagyományai és újszerű próbálkozásai Nagy-Britanniában a 21. században |
121 |
| 1 Bevezető |
121 |
| 1.1 Nagy-Britannia társadalmi-gazdasági jellemzői, politikai berendezkedése az ezredfordulón |
121 |
| 1.2 A brit oktatásügy hagyományai, jellemzői a 21. század elején |
123 |
| 1.3 Tehetséggondozás az Egyesült Királyságban |
128 |
| 2 A NACE tehetséggondozási irányelvei és gyakorlata |
131 |
| 2.1 A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői |
131 |
| 2.2 Jó gyakorlat: A Kihívás Díja (Challenge Award) |
134 |
| 3 A program tanulsága: tehetséggondozás és inklúzió |
138 |
| - Irodalom |
141 |
| VI A német tehetséggondozás jelene egy tehetséggondozó modell tükrében |
143 |
| 1 Bevezető |
143 |
| 1.1 A jelenkori német társadalom |
143 |
| 1.2 A németországi oktatás rendszerének bemutatása, általános jellemzői |
146 |
| 2 A Stiftung der Deutschen Wirtschaft Alapítvány tehetségfejlesztő programjának bemutatása |
152 |
| 2.1 A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői |
152 |
| 2,2 A tehetséggondozó program részletes bemutatása |
153 |
| 3 A Stiftung der Deutschen Wirtschaft te hetséggondozó program hazai alkalmazási lehetőségei és lehetséges feltételei |
160 |
| - Irodalom |
164 |
| VII A spanyol oktatási rendszer és a tehetségfejlesztés kapcsolata az ESTALMAT program példáján |
165 |
| 1 Bevezető |
165 |
| 1.1 Spanyolország kultúrtörténete |
165 |
| 1.2 Gazdasági alapok, európai integráció |
166 |
| 1.3 A spanyol oktatási rendszer struktúrája |
168 |
| 1.4 Új távlatok a tehetségfejlesztésben |
171 |
| 2 Az ESTALMAT-program |
173 |
| 2.1 A program születése, létrejöttének körülményei |
173 |
| 2.2 A program indulása |
174 |
| 2.3 A program finanszírozása és a vállalati szektor szerepe |
175 |
| 2.4 A program országos elterjesztése |
176 |
| 2.5 Az ESTALMAT kialakítása |
178 |
| 2.6 A program hatása a spanyol matematikai élet fejlődésére |
181 |
| 3 Összegzés |
182 |
| - Irodalom |
185 |
| VIII Tehetséggondozás Délkelet-Ázsiában: A szingapúri példa |
187 |
| 1 Bevezető |
187 |
| 1.1 Szingapúrról |
187 |
| 1.2 Az ország oktatásügyének általános jellemzői |
190 |
| 1.3 Az ország tehetség gondozásának általános jellemzői |
192 |
| 2 A programról |
196 |
| 2.1 A matematikai tehetséggondozás új intézménye Szingapúrban |
196 |
| 3 Összegzés |
203 |
| - Irodalom |
207 |
| IX Tehetségazonosító és tehetséggondozó program Szlovéniában |
209 |
| 1 Bevezető |
209 |
| 1.1 Szlovénia társadalma, gazdasága |
209 |
| 2.1 Oktatáspolitikai irányelvek napjainkban |
210 |
| 2 Országos tehetségazonosítás és tehetséggondozás a szlovén általános és középiskolákban |
213 |
| 2.1 A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői |
213 |
| 2.2 Az Általános iskolai koncepció felépítése és gyakorlatba történő átültetése |
214 |
| 2.3 A tehetséggondozás beépítése a tanításba |
215 |
| 2.4 Továbblendítő visszajelzések |
216 |
| 2.5 Szisztematikus fejlődés: a tehetségazonosítás és tehetséggondozás kiterjesztése a középiskolákra |
217 |
| 2.6 Képzési formák a közép iskolai tehetséggondozásban |
218 |
| 2.7 A program financiális háttere |
219 |
| 2.8 Az Általános és Középiskolai koncepció bevezetéséért, működtetéséért felelős intézmények, szereplők |
220 |
| 2.9 A program eddigi legfontosabb eredményei és prioritásai |
221 |
| 2.10 Útkeresés Brestanicában |
221 |
| 3 Összegzés |
224 |
| - Irodalom |
227 |
| X Új irányvonalak a tehetséggondozásban - Kilenc ország jó gyakorlatának tanulságai |
229 |
| 1 Rendszerek és módszerek |
230 |
| 2 A tehetségrendszerek szintjei |
231 |
| 3 Az oktatásügy és a tehetséggondozás országos rendszere; az egyenlőség, a méltányosság és az egyensúly keresés kérdései |
231 |
| 4 A tehetségnevelés mint a fennálló társadalmi és oktatási viszonyok kritikája, fejlesztője, megújítója |
233 |
| 5 A tehetséggondozás mint nemzetvédelmi erő |
234 |
| 6 Mi is nevezhető igazán tehetségpedagógiai módszernek? |
234 |
| 7 Egyensúlykeresés a tehetséges gyerekek azonosításában és fejlesztésében |
235 |
| 8 Egzakt és nem egzakt elemek a tehetséggondozásban |
236 |
| 9 Módszerek a tehetséggondozásban; kapcsolatok a középiskolai és a felsőoktatási tehetséggondozás között |
237 |
| 10 Az integráció és szegregáció kérdése a tehetségnevelésben |
237 |
| 11 A középiskolai és a felsőoktatásbeli tehetséggondozás össze kapcsolása az akceleráció segítségével |
238 |
| 12 Új irányvonalak a nem akadémikus tehetségnevelésben |
239 |
| 13 A szülők bevonása a tehetséggondozásba |
240 |
| 14 A tehetségfejlesztés fejlesztése |
240 |
| - Irodalom |
243 |