Tehetségfejlesztés a biológiatudományban

Revákné Markóczi Ibolya, Futóné Monori Edit, Balogh László


Revákné Markóczi Ibolya, Futóné Monori Edit, Balogh László:
Tehetségfejlesztés a biológiatudományban (Géniusz könyvek 2.)
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. (183 oldal)


Előszó

A tehetségkutatás elmélete és gyakorlata a magyar közoktatás központi feladatává vált hazánkban. A tehetség fogalma, felismerése, gondozása és fejlesztése terén a magyar és nemzetközi kutatások számtalan olyan eredménnyel, elmélettel
gazdagították a pedagógia és pszichológia szakirodalmát, melyek mentén megszervezhető volt és ma is működőképes a tehetséges tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzése. A gyakorlat azt mutat ja, hogy a részt vevő tanárok e téren szerzett tudásukat, tapasztalataikat jól tudják hasznosítani mindennapjaikban,
vagyis a tehetségek gondozása, tanítása terén eredményeket tudnak felmutatni.
A pedagógiai-pszichológiai elméleti tudás mellett azonban szükség van azoknak
a tantárgyspecifikus tanítási-tanulási módszereknek az elsajátítására és ismeretére is, melyek nélkül nem lenne teljes a tehetségtéma palettája. A tehetséges gyerekeknek vannak általános és speciális képességei, melyek a saját személyiségüknek megfelelő szintet mutatnak. Ezek ismeret ben könnyebb a különböző
tudományokban tehetséges diákok kiválasztása. A matematikai, problémamegoldó és laboratóriumi képességek és készségek terén kiemelkedő tanulókra például bátran mondhat juk, hogy a természet tudományokban tehetségesek,
akiket nem szabad elveszítenünk. Ez csak ak kor lehetséges, ha tisztában vagyunk
azzal, hogyan, milyen, az adott tudományra jellemző módszerek segítségével bontakoztassuk ki és fejlesszük tovább a tanuló ban rejlő természet adta csodát.

A könyv ehhez nyújt elméleti és gyakorlati ismereteket. A Balogh László által
írt általános pedagógiai-pszichológiai alapok után kerülnek bemutatásra a biológia tudományának és tanításának azon módszerei, melyek a tehetségek gondozását, tanítását szolgálják. A módszerek leírásakor első sorban azon metodikákra helyeztük a hangsúlyt, melyek a tehetséges tanulók képességeit a leghatékonyabban fejlesztik, fokozott tanulói aktivitást, önállóságot igényelnek. Napjainkban, amikor a tanulók természettudományos gondolkodása és attitűdje
nem megfelelő színvonalú, lényeges, hogy legyen végre egy olyan módszertani gyűjtemény, ötlettár, mely által megújulhat a természettudományok, így a biológia tanítása is. Ezáltal remélhető, hogy még több tehetséget tudunk felfedezni és
nevelni a társadalom számára, ahol mai világunkban a természettudományoknak nem nagy a becsülete. Természettudományok nélkül pedig élni, fejlődni nem lehet. Létünk, egészségünk, technikai, technológiai fejlődésünk és ezen keresztül egész társadalmi-gazdasági életünk látja kárát annak, ha nem lesz, aki újabb és újabb felfedezésével előbbre viszi a világot.

A könyv Revákné Markóczi Ibolya által írt módszertani-elméleti vonatkozásait kiválóan kiegészíti a Futóné Monori Edit pedagógiai gyakorlatából és tollából származó igen gazdag, ötletes, a tanításban már többször kipróbált példasor, melyet bátran ajánlunk minden, tehetséggel foglal kozó biológiatanár számára. A fejezetek végén a módszertani képzéseken résztvevők számára olyan feladatokat állítottunk össze, melyek a könyvben leírtak segítségével megoldhatók és a pedagógiai gyakorlatot nagy mértékben segítik.

Tartalomjegyzék:

I Általános alapfogalmak 7
1 A tehetség fogalma 9
1.1 Az első lépések a tehetség értelmezéséhez 9
1.2 Joseph Renzulli ‘három körös’ tehetség koncepciója 10
1.3 Abraham Tannenbaum csillag modellje 12
1.4 Franz Mönks többtényezős tehetségmodellje 13
1.5 Czeizel Endre 2×4+1 faktoros modellje 14
1.6 Jane Piirto piramismodellje 15
1.7 Robert Sternberg információfeldolgozási modellje 17
1.8 Françoys Gagné modellje a szunnyadó és a megvalósult tehetségről 18
2 Az iskolai tehetség gondozás főbb módszerei 20
2.1 Gazdagítás, dúsítás 20
2.2 Gyorsítás 34
2.3 Hatékony differenciálás a tehetséggondozásban 36
II Tehetségfejlesztés a biológiatudományban 49
1 Kutató-tehetséggondozó tanár a biológia tudományában 53
1.1 Kutatótevékenység 53
1.1.1 A kutatói tevékenységből adódó készség- és képességfejlesztés kialakítása 53
1.1.2 Kutatás és kutatómódszer a biológia tudományában 55
1.1.3 A kutató-tehetséges tanulók motiválása 79
1.2 Tehetséges diákok a biológiai tudományok terén 86
1.2.1 A biológia tudományában tehetséges tanuló személyisége 86
1.3 A tehetséggondozó tanár önképzése, fejlesztése 90
2 A konstruktivista pedagógia módszerei a biológia tanításában és tanulásában 96
2.1 Az ismert pedagógiai módszerek összehasonlítása 96
2.1.1 A konstruktivista tanulás elmélet 96
2.2 A tanulói differenciálás szükségessége, célja és módjai 100
2.3 Tanítási-tanulási munka formák és módszerek 102
2.3.1 Egyéni munka 102
2.3.2 A párban folyó tanulás 104
2.3.3 Csoportmunka 106
2.3.4 A kooperatív tanulás néhány módszere 109
2.3.5 Projektmódszer, projektoktatás 120
2.4 Értékelő magatartás 147
2.4.1 Az ellenőrzés 147
2.4.2 Az értékelés céljai, tartalma és formái a biológia tanításában 151
2.5 Feladatok és feladatlapok a biológia tanítás és -tanulás szolgálatában 164
2.5.1 Feladatok, feladatlapok írása, szerkesztése, kivitelezése 164
Irodalom 181

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv Aegon