Társadalmi összefogás a tehetségekért
Bővülő erőforrások, erősödő forrásbevonó képesség jellemzi azokat a területeket, ahol már működik tehetségsegítő tanács – hangzott el a testületek első országos konferenciáján.
A tehetségsegítő kezdeményezések helyi, regionális és szakmai összefogását és támogatását, a tehetségügy érdekképviseletét, az új kezdeményezések fölkarolását és a helyi finanszírozási lehetőségek bevonását nevezet a területi és szakmai alapon szerveződő tehetségsegítő tanácsok legfontosabb tennivalójának Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke azon a konferencián, amelyet „Társadalmi összefogás a tehetségekért” címmel a határokon innen és túl megalakult több mint 30 tehetségsegítő tanács részvételével szervezett meg a Magyar Géniusz Program május 11-én Budapesten. A program során bemutatkozott Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Tokaj és Térsége illetve az Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa, példát adva megyei, kistérségi és szakmai jellegű szerveződések működésére.
Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke bevezetőjében fölhívta a figyelmet az együttgondolkodás és a kooperáció szükségességére. Számvetésre és új célok kitűzésére ösztönözte a résztvevőket hazai és nemzetközi viszonylatban is. A hálózatépítés mellett az értékmentést, értékőrzést nevezete a tehetségsegítő tanácsok egyik legfontosabb feladatának az NTT elnöke. Kiemelte a tanácsoknak a tehetségpedagógia ismeretek bővítése, a tanártovábbképzés előmozdítása, a szaktárgyi tehetséggondozás megerősítése terén játszott szerepét is. Óvott ugyanakkor az erőforrásokat kimerítő túlzott növekedéstől, arra biztatva a résztvevőket, hogy távlatos tervek jegyében, okosan, fokozatosan, lépésről-lépésre építkezve bővítsék a területükön működő tehetségsegítő hálózatokat. A bővítés mellett kiemelt feladatnak kell tekinteni a meglévő struktúrák stabil működtetését és a szakmaiság elmélyítését is – hangsúlyozta Csermely Péter. (Letölthető diasor)
„A tehetséggondozás a helyi társadalom fejlesztésének is fontos eszköze.”
A tehetségsegítő tanácsok megalakítását, működtetését bátorító jó példák bemutatásának sorában elsőkét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tehetségsegítő Tanács képviseletében dr. Kállai Mária, Szolnok megyei jogú város alpolgármestere tekintette át a megyei tehetséggondozás széles palettáját, kiemelve, hogy a sokféle intézménytípust és tevékenységi formát lefedő megyei hálózat összehangolt működtetését jól szolgálja a megyei tanács, melyben a társadalmi-gazdasági közélet számos meghatározó szereplője helyet kapott. A tanács jelenleg 25 Tehetségpont, illetve további önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézmények munkáját koordinálja az óvodától a felsőoktatásig, a művészetoktatástól a közművelődésen át a pedagógiai intézetig. A tanács elnökségének prominens összetétele növeli a tehetségsegítő tanács súlyát és fontos szerepet játszik a tehetségbarát szemlélet kialakításában. Az itt koncentrálódó kapcsolati tőke az anyagi források megteremtéséhez is elengedhetetlen. Ugyanakkor az operatív működés biztosítása érdekében szükség volt titkárság létrehozására is. A szolnoki térségi tanács működése jó például szolgálhat más, hasonló léptékű kezdeményezések számára. (Letölthető diasor)
„Kistérségi Tehetség Alap létrehozása a cél”
A Tokaji Ferenc Gimnázium kezdeményezte a Taktaköz, Bodrogköz, Hegyköz, Rétköz, Nyírség hátrányos helyzetű térségeit összefogó Tokaj és Térsége Tehetségsegítő Tanácsa (TTTST) megalakítását . A tanács munkáját dr. Dankó József , a tanács titkára mutatta be. A TTTST stratégiai célja a működési területén feltalálható tehetséges fiatalok képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulásának elősegítése, az esélyegyenlőség biztosítása, a területi egyenlőtlenség csökkentése, a tehetségsegítők számának növelése. Ennek érdekében szükségesnek látják a hátrányos helyzetű kistérségben hozzáférhető hatékony térségi tehetségsegítő programok generálását és az erőforrások bővítését. A tehetséggondozó pedagógusok elismerése és a tehetséges gyerekek támogatása érdekében gazdasági partnerek bevonásával kezdeményezték egy Kistérségi Tehetség Alap létrehozását, mely az uniós és állami források mellett a helyi célok elérését segítené. A tanács munkáját operatív feladatokat is ellátó elnökség irányítja, tevékenységük kiemelt területe a tehetséghasznosulás nyomon követése, az eredmények mérése, a hálózat munkájának bemutatása, a jó gyakorlatok megismertetése és elterjesztése. Kiemelt cél a fenntarthatóság biztosítása. (Letölthető diasor)
„Csak tehetséges pedagógusok tudnak tehetséges gyerekeket nevelni”
A tehetségígéretek felfedezése az óvoda feladat, az óvodai tehetséggondozás célja, hogy mindenki a képességeinek megfelelő foglalkozásokon vehessen részt – nem utolsó sorban ennek a gondolatnak az elfogadtatása, az óvodapedagógiai szemléletformálás érdekében dolgozik az Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa (OOTT) , melynek munkájáról Nagy Jenőné, a tanács elnöke, az NTT tagja adott képet a konferencia résztvevőinek. Érdekesség, hogy a tanács nemcsak a tehetséges kisgyermekek, de az óvodapedagógusok tehetséggondozását is napirendjén tartja, mert meggyőződésük, hogy az óvónőknek is szükségük van munkájuk során megerősítésre, módszertani kultúrájuk fejlesztésére ahhoz, hogy a tehetséggondozás innovatív feladatainak meg tudjanak felelni. A tematikus országos tanács működését nagyobb létszámú „dolgozó” elnökség irányítja, melynek tagjai bizottságokba szerveződve aktívan közreműködnek az óvodapedagógus-képzés tehetség-szempontú módszertani bővítéséért vagy épp annak érdekében, hogy az óvodavezetőket megnyerjék a tehetségügynek, s így a téma iránt elkötelezett óvónők szervezeti támogatásra találhassanak. (Letölthető diasor)
„Konkurensekből partnerek”
A tehetségsegítő tanácsok megalakulásának első időszakát összegezve Kormos Dénes, a Nemzeti Tehetségügyi Koordináció Fórum tagja sikernek nevezte, hogy még az idei tanévben 50-re nőhet a működésüket megkezdő helyi, regionális, térségi és szakmai alapon szerveződő tanácsok száma. A tanácsok működése azt bizonyítja, hogy sikerült a tehetséggondozás ügyét „kiszabadítani” az oktatásügyi skatulyából, hiszen a testületekben a társadalmi-gazdasági élet képviselőinek legszélesebb spektruma jelenik meg. A jól működő tanácsok feltárják és megerősítik helyi-szakmai kapcsolatrendszerüket és képesek a szektorok, intézménytípusok és tehetségterületek közötti rivalizálás helyett partneri kapcsolatokat kiépíteni, ezzel hatékonyabban mozgósítva a helyi erőforrásokat. A tanácsok kiemelt feladatának nevezte Kormos Dénes a helyi erőforrás-térképek elkészítését, mert a hazai és EU-s forrásból a következő időszakban megítélhető, a Nemzeti Tehetség Program megvalósulását célzó pályázati támogatásokat akkor lehet megalapozottan odaítéli, ha átfogó képpel rendelkezünk az ország ilyen irányú erőforrásairól és azokat a kezdeményezéseket támogatjuk, amelyek maguk is képesek tenni saját hosszabb távú fenntarthatóságuk érdekében. (Letölthető diasor)
A Tehetségsegítő Tanácsok Konferenciájára írásban érkezett kérdésekre válaszolunk az alábbiakban. A kérdéseket tartalmukra tekintettel csoportosítottuk. Azonos kérdéskörben válaszainkat együtt adjuk meg az érintett témára vonatkozóan.
1. A Tehetségsegítő Tanácsok együttműködésének lehetőségeit érintő felvetések, kérdések:
- A megyei szintű és a kistérségi szintű Tehetségsegítő Tanácsok kapcsolata.
- A Tehetségsegítő Tanácsok hálózati működésének lehetőségei
- A Tehetségsegítő Tanács működésének „kulcsai” a sikeres együttműködés kialakításához
- Hogyan vehetnek részt a regionális Tanácsok a NTT munkájában?
- Hogyan lehetne még jobban összehangolni a magyarországi és a határon túli Tanácsok tevékenységét?
- Hogyan lehetne megoldani az online bekapcsolódás lehetőségét a magyarországi rendezvényekbe?
- A határon túli civil szervezetek tehetségprogramjának kommunikációja.
- A Tehetségsegítő Tanácsok és az oktatáspolitika kapcsolódási lehetőségei.
A megyei szinten szerveződő Tanácsoknak célszerű rendszeres kapcsolatot kialakítani a kistérségekben szerveződő Tanácsokkal. Fontos, hogy a megyei szintű Tanácsok ne fölérendelt szervezetei legyenek a térségekben szerveződő Tanácsoknak, miután ez a kapcsolat csak egyenrangú felek kölcsönös előnyöket biztosító együttműködésén alapulhat. Van példa arra, hogy a megyei Tanácsoknak tagjai a térségi Tanácsok képviselői, vagy a kistérségek képviselői, esetenként azoké a térségeké is, ahol még napjainkban nem alakult Tanács. Ez szerencsés megoldás, mert biztosított a rendszeres, közvetlen információáramlás. Lehetséges olyam eset is, amikor a térségi Tanácsok képviselői meghívottként vesznek részt a megyei Tehetségsegítő Tanácsok munkájában.
Pályázatoknál, hálózati programok szervezésénél, a tehetséges fiatalok követésénél, megfelelő programokba irányításánál, a partneri kör és az erőforrások feltárása szempontjából az együttműködés megkerülhetetlen! Az egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, az esetleges területi lefedettség különbségeinek mérséklése sem képzelhető el együttműködés nélkül.
A fentiekből látható, hogy a Tanácsok hálózati rendszerű működése az eredményesség egyik meghatározó feltétele. A hálózati kapcsolatok az egyes Tanácsok esetében egy megyén, vagy régión belül a különböző területi szintű és tematikus Tanácsok között jelentős erőforrásokat nyithat meg. Elképzelhető, hogy egy- egy megyében a Tanácsok közös munkacsoportokat hoznak létre, így pl.: az egyenlő hozzáférés esélyeinek javítására, vagy a tehetségek követésére, produktumaik hasznosítására.
A Tanácsok sikeres működésének kulcsai lehetnek:
- Nyitottság, befogadó szemlélet.
- Meglévő értékek megismerése, a korábban eredményes programoknak és azok szakmai vezetőinek elismerése, segítése.
- Az illetékességi körbe tartozó szakmai, társadalmi és gazdasági partnerek támogatásának elnyerése.
- Formális együttműködés helyett aktív partneri kapcsolat megléte, ne egy pályázat beadásához szükséges aláírt együttműködési szándék tartsa életben.
- A tehetséges fiatalokat érintő konkrét programok megjelenése.
- A tehetségek és segítőik, valamint a Tanács terveinek széleskörű megismertetése.
- A hosszabb távon kiszámítható működést segítő helyi Tehetség Alap létrehozása.
- A hálózati együttműködésben rejlő erőforrások feltárása és hasznosítása.
Nagyon fontos, hogy a Tanács tagjai ne formálisnak érezzék a részvételüket, legyenek közösen kialakított feladataik, amelyekben esetenként saját ambícióik megvalósításához is mozgásteret kapnak.
A regionális Tehetségsegítő Tanácsok a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagjaivá válhatnak! A regionális Tanácsok a jelenleg kialakult gyakorlat szerint a Tanácsoknak megyei szinten történő működtetését jelentik. Természetesen a későbbiekben hasznos lehetne több megye együttműködésével megszerveződő valódi regionális Tanácsok megalakítása is.
A legalább megyei szinten működő Tanácsok kérhetik a felvételüket a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsba.
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagjai lehetnek azon regionális Tehetségsegítő Tanácsok képviselői, amelyek teljesítik az alábbi feltételeket:
- Képviselik az adott, legalább megyei szintű régió egészének tehetségsegítő munkáját.
- Legalább 10 résztvevő szerveződéssel bír.
- Tagjaik között a régió tehetségbarát társadalmának építésében érintett más, társadalmi és gazdasági szerveződések képviselői is megtalálhatóak.
(A regionális Tehetségsegítő Tanácsok számára kitöltendő felvételi adatlap elérhetősége:
http://www.tehetsegpont.hu/dokumentumok/regionalisttfelveteliadatlap.doc)
A felvételi kérelem benyújtása a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) által kibocsátott adatlapon történik. Az NTT a tagfelvételről a beérkezett dokumentumok áttekintése, szükség esetén képviselője által elvégzett helyszíni egyeztetés tapasztalatai alapján, egyedi eljárásban dönt. A jelentkezések befogadása folyamatos. A Tanácsülést megelőző hónap végéig beadott jelentkezések a soron következő Tanácsülésen kerülnek megtárgyalásra. A jelentkezőket a Tanács Titkársága jelentkezésük befogadásáról és elbírálásáról folyamatosan értesíti.
A jelentkezéseket kizárólag elektronikusan, a titkarsag@tehetsegpont.hu email címre kell benyújtani a fentiekben megnevezett weblapról letölthető adatlap kitöltésével.
A magyarországi és a határon túli Tanácsok kapcsolata
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsban teljes jogú tagként részt vesznek a határon túli Tanácsok, ebből adódóan közvetlen információkat kapnak a Nemzeti Tehetség Program megvalósulásáról, a számukra is biztosított lehetőségekről. Együttműködésünk tevékenységeink összehangolását is segíti. A magyarországi országos szinten szerveződő tematikus Tehetségsegítő Tanácsoknak és határ közeli térségi Tanácsok többségének már van kapcsolata határon túli szakmai szervezetekkel, Tehetségpontokkal. Javasolni fogjuk nekik, hogy együttműködésüket terjesszék ki a határon túli Tanácsokra is. Köszönettel vettük azt a felvetést, hogy érdemes lenne kialakítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a magyarországi rendezvényekbe történő online-alapú bekapcsolódást, illetve video-konferenciák megszervezését. Egyetértünk azzal, hogy ezek a konzultációs formák bővíthetik a közvetlen kapcsolattartás lehetőségét, s nem utolsó sorban az utazási költségekre tekintettel lényegesen olcsóbb megoldást jelenthet, mint a személyes találkozások költség kiadásai. Az ötlet kivitelezéséhez szükséges előkészítő munkát elindítjuk.
A határon túli civil szervezetek tehetségprogramjainak kommunikációja
A tájékoztatásnak, híradásnak elsősorban a helyi közösség körében van nagy jelentősége, ezért a tehetségsegítő programokat szervező civil szervezeteknek partneri kapcsolatot kell kialakítani a helyi médiával. Ebben segíthetnek a Tehetségsegítő Tanácsok is, megszervezésükkor a média képviselőinek bevonása fontos feladat.
Segíthet a programok megismertetésében a www.geniuszportál , ahol rendszeresen hírt adunk a különböző rendezvényekről, bemutatunk műhelyeket, Tehetségpontokat, civil szervezeteket.
A Tehetségsegítő Tanácsok és az oktatáspolitika kapcsolódási lehetőségei
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács képviselője tagja a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumnak (NTKF), melyben jelen vannak a kormány, a szakminisztériumok képviselői is. A Fórum alkalmas a tehetségügyhöz kapcsolódó szakpolitikai kérdések megvitatására is.
Csermely Péter professzor úr a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökeként rendszeres egyeztetést folytat az oktatásügyet irányító államtitkársággal. A regionális és az országos Tanácsoknak az NTT tagjaként megfogalmazott javaslatai beépülnek a NTKF megtárgyalandó napirendjeibe.
2011-től évente két alkalommal rendezzük meg a Tanácsok Országos Fórumát. Az itt megfogalmazódó véleményeket, javaslatokat továbbítjuk az oktatáspolitikai döntéshozók felé.
Az alapfokú művészei oktatás és a Tehetségsegítő Tanácsok kapcsolata
A művészetek terén tehetséges gyermekek fejlesztésében meghatározó szerepet vállalnak a civil szervezetek által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmények. Közöttük számos kiváló Tehetségpont működik, akik több esetben kezdeményezői a helyi és a térségi Tehetségsegítő Tanácsok megalakításának. A Nemzeti Tehetség Program az állami és civil szféra kiszámítható együttműködésével valósítható meg. A tehetségbarát társadalom kialakításában is fontos szerepe van a civil szervezeteknek. Az országban megalakult Tanácsok közel kétharmadában aktív részvevők a civil szervezetek. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket a Tehetségsegítő Tanácsok meghatározó szakmai partnerként tartják számon és érdekükben áll az ott folyó tehetségsegítő munka támogatása.
2. A Tehetségsegítő Tanácsok működésének támogatása
- Miből finanszírozható egy Tehetségsegítő Tanács működése?
- Várható-e pályázati lehetőség a Tehetségsegítő Tanács munkájának támogatására?
A Tanácsok létrehozásának az egyik fontos célja, hogy az illetékességi területükön felkutassák a lehetséges erőforrásokat, s ezen belül anyagi erőforrásokat is mozgósítsanak tehetségsegítő programjaik megvalósításához. Az a Tanács, amelyik arra számít, hogy kizárólag pályázatokból valósítja meg a programjait, illetve fedezi működési kiadásait, hosszabb távon nehezen lesz életképes. A helyi Tehetség Alap több forrásból is létrejöhet, így pl.: intézményi és civil alapítványok együttműködésével, önkormányzati forrással, adományok fogadásával, rendezvények bevételével, gazdasági szereplők támogatásával. Természetesen ide értendők a nem pénzbeli juttatások is. Ezek lehetnek különféle szolgáltatások, tárgyi eszközök hozzáférésének térítésmentes biztosításai, vagy felajánlott mentorálások stb.
A pályázati lehetőség is fennáll! A Nemzeti Tehetség Program keretében a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból pályázati úton is kaphatnak támogatást a Tanácsok.
A 2011-2012-re vonatkozó akcióterv tartalmazza a Tanácsok támogatását. Az akcióterv keretében az érintettek térségi programok szervezése, az egyenlő hozzáférés esélyeinek javítása témakörökben is pályázhatnak támogatás elnyerésére. Ezek a pályázatok hazai forrásból valósulnak meg. (Lásd a korábbi NTP-OKA pályázatokat.) A pályázatok kiírására a 2011-2012-re vonatkozó akcióterv Kormányhatározatban történő elfogadása után lesz lehetőség, várhatóan augusztus, vagy szeptember hónapban.
Fontos kiemelni, hogy a Tanácsok működési támogatására várhatóan csak konkrét programokhoz kapcsolódva lesz lehetőség pályázni. Érdemes tehát a következő időszakra átgondolni ezeket a programokat, programterveket, hogy a kiírás idejére már rendelkezésre álljanak és benyújthatóvá váljanak. A térségi programok megszervezéséhez egy hamarosan megjelenő módszertani kiadvánnyal is szeretnénk segítséget nyújtani.
3. Hogyan segítheti a Géniusz Program a Tanácsok működésének hatékonyságát?
A Géniusz Program keretében folyamatos segítséget, mentorálást nyújtottunk a Tanácsok megalakulásához, mely segítséget a továbbiakban is igénybe vehetik az érdeklődők, az újonnan szerveződő és a már működő Tanácsok is.
Az elmúlt egy, másfél évben több, mint 300 fő vett részt a Tehetségsegítő Tanácsok megalakítását segítő, a projekt által finanszírozott képzésen. A Tanácsok a géniusz portálon keresztül tájékoztatást kaphatnak az őket érdeklő és érintő legfontosabb szakmai kérdésekben, értesülhetnek az aktuális programokról, illetve a tehetségtérkép adatainak segítségével könnyebben figyelemmel kísérhetik a térségükben létrejövő szerveződéseket.
A segítség tovább folytatódik a Géniusz Program folytatásaként 2012-ben induló Tehetséghidak Programban. Ez a segítség és együttműködés azonban ebben az időszakban már elsősorban a tehetséges fiatalokat és a tehetségsegítőket érintő programok megvalósítására irányul.
A Tehetséghidak Program tervezett megvalósítási tanulmánya az alábbi helyen elérhető:
http://geniuszportal.hu/sites/default/files/EMT_Tehetseghidak.pdf
A Tehetségsegítő Tanácsokkal kapcsolatos kérdésekben folyamatos konzultációra van lehetőség az alábbi elérhetőségeken: kormoton@t-online.hu +36 20 770 65 84
Köszönjük valamennyi érintett tehetségsegítőnek a Tanácsok megszervezésére, működtetésére, valamint programjaik megvalósítására fordított munkáját, az együttműködést, s nem utolsó sorban az első alkalommal megszervezésre kerülő Tehetségsegítő Tanácsok I. Országos Konferenciáján való részvételt!
Tisztelettel és barátsággal:
Kormos Dénes



