A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségekkel foglalkozó intézmények, civil szerződések

szocio_kult_borito
A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségekkel foglalkozó intézmények, civil szerződések
Szerkesztette: Kredenits Sándor és Pásztor Ildikó
Szakértő: Dr. Gyarmathy Éva

A könyv teljes szövege (pdf)

Bevezetés

A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségekkel foglalkozó intézmények, szerveződések elsődleges funkciója a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. Ezen túlmenően folyamatosan figyelemmel kísérik térségük kiemelkedően tehetséges – ám szociális problémákkal küzdő) fiataljait, folyamatosan bővítik a saját emberi és anyagi forrásaikat – mentorok, tutorok, támogatók – által.

A vizsgált műhelyek nyílt intézmények, amelyek a saját településük, régiójuk minden hozzájuk forduló fiataljának információt és segítséget biztosítanak. Munkájukat önkéntes segítőként pedagógus, pszichológus és az informatikai szakemberek segítik. Volt, ahol a tehetségek felkutatására, foglalkoztatására új civil szervezet alakult, vagy egy korábbi hasonló profilú civil szerveződés gondozza őket. Számos önkormányzat, iskola, egyház vállalja magára az összefogás és működtetés feladatát.
Minden formáció azonban egyaránt feltételezi, hogy a feladatmegvalósítása a helyi közösség összefogásával valósul meg. A feladat komplexitása és a fiatalok tehetségének sokszínűsége nem engedi azt meg, hogy a tehetségeket valamilyen „célprogram”, vagy „akcióterv” csupán néhány, előre gyártott elemet tartalmazó kockájába gyömöszöljük bele. Az újonnan és újonnan felbukkanó, más és más tehetségek segítése új és új eszközöket és megoldásokat kíván, amelyeket csak egy jól működő helyi közösség egészének a kreativitása teremt meg.
Egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a tudomány, az oktatás és a köznapi ember is a tehetség kérdésköre felé. Egyre többen ismerik fel, érzik meg, hogy a társadalmi változások felgyorsulásával a régen jól működő megoldások gyakran már nem felelnek meg az újabb és újabb kihívásoknak. Ugyanakkor a tehetség, a kiemelkedő alkotóképesség zavaró is lehet másságával, eltérő útjaival. A tehetség távolról sem azonos a viszonylag könnyen azonosítható és megérthető magas intelligenciával, inkább valamiféle gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új világok megtalálására.

A kiadványunkban vizsgált műhelyek fenti feladatok megoldása mellett főként a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetben lévő tehetségek integrálására törekszenek, s – amint az majd a tanulmányból kiderül – a következő problémákkal néznek szembe:
- A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem.
- Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek.
- A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni.
- A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek.
- Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt.
- Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátáni, gondozni.

 
Szocio-kulturális hátrány

Az alulteljesítők között az egyik legnagyobb és legkevésbé megértett csoport a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek csoportja. Számos tanulmány kimutatta, hogy a tehetséges gyermekek legtöbbje magas szocio-kulturális hátterű SES családból kerül ki (Sears és Sears, 1980; Van Tassel-Baska és Willis, 1988). Van Tassel-Baska (1992) elemzése szerint, jóllehet az alacsony SES kategóriába tartozó gyermekek az iskolai populáció 20%-át alkotják, a sztenderdizált tesztekben csak 4%-uk tud a legmagasabb kategóriában teljesíteni.

Az egészen kicsi korban mért intelligenciatesztekben az alacsony szocio-kulturális hátterű gyermekek fejhosszal előbbre vannak jobb körülmények közé született társaiknál. Később az intelligencia mérésében nő a verbális elemek aránya, s változik a helyzet. Az alacsony SES gyermekek hátrányba kerülnek az iskolában is, mert az iskola igazságtalanul bánik a másféle működésű gyermekekkel. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetűek többé-kevésbé elkülönülő populációt képeznek, és nem az a kérdés, hogy van-e különbség a populációk között, hanem hogy milyen irányú, mértékű és milyen jelentősége van (Jensen, 1972).

A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetűek értelmi képességével és teljesítményével  kapcsolatban tehát már igen széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Sokkal kevesebb azonban a tehetséges szocio-kulturálisan hátrányos helyzetűek vizsgálatával foglalkozó  kutatás, még kevesebb az ezen populáció fejlesztésével kapcsolatos írás, és alig találunk  olyan vizsgálatokat, amelyek a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek képességei és személyisége alakulásának megismerésére vonatkozna.

A legtöbb vizsgálat a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek azonosítását célozza, és elsősorban a rájuk jellemző tulajdonságok leírását adja (Ehrlich, 1986; Wallace és Adams, 1990). A tulajdonságlisták mindig tartalmazzák az alulteljesítőkre jellemző tulajdonságokat. Így az alulteljesítő gyermek:

- krónikusan figyelmetlen, elterelődik,
- nem szeret olvasni, nem szereti az írásos feladatokat, - nem teljesíti kötelességeit,
- frusztrálják az iskolai követelmények, - alacsony az önértékelése,
- a belső kontroll hiányzik, a külső körülményeket okolja kudarcáért, - lázadó vagy visszahúzódó,
- érdektelenséget mutat, - mágikus gondolkozású,
- nem ismeri a kemény munkát (ha erőfeszítést tesz, még kiderül, hogy nem is olyan nagyszerű, mint amilyennek képzelni akarja magát).

Kellmer-Pringle (1970) a tehetséges alulteljesítők jellemzőit két csoportra bontotta, elkülönítette az alulteljesítést és az itt felsorolt tehetséget jelző tulajdonságokat:
- kreatív, ha motivált, - gyorsan tanul,
- képes megoldani a problémákat,
- képes megoldani a provokatív kérdéseket, - kitartó, ha motivált,
- jó adottsága van az absztrakt gondolkodásban,
- kezdeményező a nyitott végű kérdések megválaszolásában.

Frasier (1979) hátrányos helyzetű gyermekeket vizsgálva további jellemzőket tárt fel. Azt találta, hogy hosszú távú céljaik vannak, amelyek korán kifejlődtek bennük, és reálisaknak tűnnek. Ez segíthet azonosításukban. A tehetséges hátrányos helyzetű gyermekek  szerinte is kreatívak, és főleg a téri-vizuális feladatokban mutatnak kiemelkedő teljesítményeket. A kíváncsiság, a kérdések jelezhetik a tehetséget ezeknél a gyermekeknél. Szerinte a tanároknak erre kellene figyelni, sőt, erre kellene biztatni ezeket a gyermekeket. Speciális programokat javasol kidolgozni a szocio-kulturálisan hátrányos tehetséges gyermekek számára. A mentor szerepét különösen jelentősnek tartja a tehetséges hátrányos helyzetű gyermekek életében.

Néhány tanulmány amely az alulteljesítés oki hátterével foglalkozik, felhívja a figyelmet azokra az oktatási problémákra, amelyek elfordítják a jó képességű, de hátrányos helyzetű gyermeket az iskolától és annak értékeitől. Az iskolai konformitás, a hangsúlyosan konvergens gondolkodási mód az iskola iránti negatív attitűdöket alakíthat ki, és alulteljesítéshez vezethet állapítja meg például Suter és Wolf (1987).

A szakirodalom, akár a tehetségelméletek, akár az alacsony SES háttérrel foglalkozó kutatások, akár a csekély vizsgálati eredmény, amely a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségekkel kapcsolatban rendelkezésre áll, a képességek sokféleségének felismerése és elismerése irányába tart. A további kutatások tehát a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének sajátosságait és a kiemelkedő teljesítmények eléréséhez szükséges tényezők megjelenésének lehetőségeit kell, hogy feltárják.

A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek minél koraibb azonosítása annál is fontosabb, mert ez a populáció is egyre nagyobb lesz. Egyre nagyobb problémát fognak jelenteni, és nem egyszerűen az oktatásban, hanem társadalmi szinten, az iskolai kudarcok nyomán antiszociális irányba tévedt kiváló képességekkel rendelkező szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek.

A könyv teljes terjedelmében letölthető (pdf)

 


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon