A reflektív gondolkodás fejlesztése

Szivák Judit

Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése (Géniusz könyvek 4.)
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. (38 oldal)

A tanárképzés jelenlegi rendszerében igen kevés értékelő jelzést kapnak a hallgatók önmagukról, pedagógiai képességeik alakulásáról. A képzés ilyen értelmű egyoldalúsága, a gyakorlótanítások aszimmetrikus szerephelyzetei, az önértékelő helyzetek és technikák hiánya sokkal inkább a kialakult viselkedés védelmét, esetleg a bizonytalanság növekedését idézik elő a pálya kezdés során, mint a saját személyünkre, tevékenységünkre való tudatos odafigyelést, elemzést és fejlesztést.
A pályán lévő pedagógusok esetében csak részben más a helyzet. A tanítási tapasztalatok egyben vissza jelzések sokasága kollégáktól, diákoktól, szülőktől, az iskolavezetéstől. Tapasztalt tanárok esetében tehát nem a visszajelző helyzetek
hiányáról beszélhetünk. Ez alapján azt is gondolhatjuk, hogy merőben más a helyzet a kezdő pedagógusokhoz képest. A bizonytalanságot felváltja a rutin és a tudatosság, de mindez nem jelenti azt, hogy az elemző-értékelő helyzetekre egyformán
érzékenyek a tapasztalt pedagógusok, hogy azokat reflexió tárgyává teszik és hogy reflexiójukat elfogadott szakmai szempontok mentén végzik.

Tartalomjegyzék:

1 Bevezető	7
2 A reflektív gondolkodás fogalma	8
2.1 A reflektív gondolkodás kutatása	9
2.2 A kutatások legjelentősebb megállapításai	12
3 A reflexió szerepe a szakértővé válásban	14
3.1 A reflexió szintjei	18
3.2 A reflexió típusai	21
3.3 Új módszerek a kutatásban	21
4 Eszközök a reflektív gondolkodás fejlesztésére	23
4.1 Reflektív modellálás	24
4.2 Közös kísérletezés	24
4.3 Esetmegbeszélés	25
4.4 Vita	27
4.5 Hangosan gondolkodás	29
4.6 Portfólió	30
4.7 Reflektív napló – páros napló	33
4.8 Reflektív szövegelemzés	33
4.9 Metaforatechnika	34
4.10 Fogalmi térkép – Rendezett fa	35
5 Irodalom	36