Minden tizedik pedagógus részt vett a Géniusz képzésein

Minden várakozásunkat fölülmúló érdeklődés mutatkozik a résztvevők számára ingyenesen kínált, kreditpontot érő tehetséggondozó szakmai továbbképzéseink iránt. Az elmúlt bő egy évben 13 ezren kapták kézhez a képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt, a képzettek száma nyár végére pedig eléri a 15 ezret. Ez azt jelenti, hogy a hazai pedagógustársadalom meglehetősen széles körére támaszkodhatunk, amikor az iskolák, a civil szervezetek szemléletformálását tűzzük ki célul – fejtette ki a  honlapunknak Bucsi Szabó Zsolt, a Magyar Géniusz Program munkatársa.

Milyen témákban kínál képzéseket a program?

A tehetséggondozás pszichológiai-pedagógiai alapjaitól a szaktárgyi módszertani képzésekig terjed a paletta. Nagy az érdeklődés a tehetség felismerésének módjairól szóló kurzusok iránt, ide értve a képességeikhez mérten alulteljesítő tehetségek megtalálását és fejlesztését segítő képzésünket is. Ugyancsak sokan iratkoztak be a tehetség pszichológiai modelljeit áttekintő alapozó kurzusunkra, ami jól mutatja a pedagógusképzés hiányosságait ezen a területen. A legnagyobb érdeklődés jelenleg az egyes szakterületek, tantárgyak szakmódszertani továbbképzései iránt mutatkozik, a pálya derekán járó pedagógusokban jól érzékelhetően megvan az igény az új, a diákok számára vonzó, izgalmas, a tehetségeseknek motivációt nyújtó módszertani fogások felfedezésére és alkalmazására. Kínálunk 10 órás, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által minősített képzéseket és 30 órás, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs testület (PAT) követelményeinek megfelelő kurzusokat is. A teljes programkínálat elérhető honlapunkon, így ki-ki érdeklődése szerint tudott választani.

Miért a múlt idő? A nyári képzésekkel lezárul a program?

A tanév végéhez és a szeptemberi tanévkezdéshez kapcsolódóan induló képzéseinkre a közelmúltban zártuk le a jelentkezési lehetőséget. A Magyar Géniusz Program saját finanszírozásában és más pályázatokon nyertes intézményekkel közösen összesen több mint 100 képzést tart a nyári hónapokban, mintegy 2000 résztvevővel. El kell mondjam, hogy a nyári kurzusokra kb. kétszer ennyien szerettek volna bejutni, ám a Program költségvetése most nem teszi lehetővé több térítésmentes képzés megszervezését. A képzések megindításakor, 2010 márciusában érzékelhető volt a nyitottság a tehetséggondozó képzések iránt, akkor úgy véltük, a hatezer főt is elérheti a képzettek száma. Mára ennek majd háromszorosával számolunk, amit a projekten belüli pénzügyi átcsoportosítás és a társpályázatokkal való együttműködés, a különféle pályázati rendszerek elszámolási szabályait tiszteletben tartó költségmegosztás tett lehetővé. A nagy szám eléréséhez hozzájárult az is, hogy tíz egyetemmel kötöttünk megállapodást a képzések átvételéről. Ma már szembe kell néznünk azzal, hogy a Magyar Géniusz Program kereteit pénzügyi értelemben kimerítettük, ugyanakkor a szellemi muníció adott, a kidolgozott és akkreditált képzések és a 150 fős oktatói gárda kész továbbvinni a megkezdett programot. Formálódnak a szervezeti keretek is: az EU-s finanszírozású Magyar Géniusz Programban kidolgozott képzéseket a közelmúltban létrehozott Nemzeti Tehetségpont szolgáltatja majd. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Tehetségpont képes lesz a Nemzeti Tehetség Alapból forrásokhoz jutni, hogy a képzéseink a résztvevők számára továbbra is térítésmentesek maradhassanak.

Kik érdeklődnek a Géniusz képzései iránt?

A túlnyomó többség pedagógus, mintegy 70 százalékuk általános iskoláskorú, 30 százalékuk pedig gimnazista gyerekeket tanít. De vannak a képzésen résztvevők között a szociális területen dolgozók, pszichológusok, iskolafenntartó önkormányzatok munkatársai és érdeklődő szülők is. A képzettejeink egy része olyan intézményekből jön, amelyek nem tartoznak a Tehetségpontok hálózatába, vagyis amelyekben a tehetséggondozás nem játszik központi szerepet. Ezek nagyon fontosak a számunkra: ők a hírvivőink a hazai iskolarendszernek azokban a szegmenseiben, ahol még sok tennivalónk van a tehetségbarát szemléletmód kialakítása érdekében. De vannak olyan, a tehetséggondozás terén nagy hagyományokkal bíró, kiemelkedően eredményes intézmények is, ahol a tanári kar jelentős része, akár 50%  is részt vett a képzéseinken. A legutóbbi két jelentkezési hullámban ezért is szabtunk korlátokat, előnyben részesítve azokat az intézményeket, amelyek korábban nem részesültek a Géniusz képzéseiben.

Mi történik egy képzés során?

Mindenekelőtt szakmai-közösségi alkalmakat teremtünk, ahol az oktató és a képzettek közötti partneri viszony mellett meghatározóak a közösségi tanulás formái, a képzési csoport tagjainak irányított vagy spontán szakmai tapasztalatcseréje, a jó gyakorlatok megosztása. Nem „letudni” akarjuk a 10 vagy 30 órát, hanem a képzési időt 2-3 napra elosztva, szolid, de kellemes körülmények között lehetőséget teremteni a feltöltődésre, az ismeretek bővítésére és a szakmai kapcsolatok kiépítésére-megerősítésére. A hazai oktatási intézmények nagy problémája a bezárulás, az elszigeteltség, a külső impulzusok, kapcsolatok szegényessége. Vannak ellenpéldák is, komoly hálózattal büszkélkedő iskolákat is találunk, a pedagógusok túlnyomó része azonban ritkán kap lehetőséget arra, hogy a saját intézményén kívül dolgozó kollégákkal kerüljön szakmai kapcsolatba. Ennek a fórumát is igyekeztünk megteremteni a képzéseinken, s a visszajelzésekből úgy látom, ez a törekvésünk jó fogadtatásra talált.

Mire elég 10 vagy akár 30 óra is? Nem lenne szükség ennél komolyabb továbbképzésekre?

Egy rövid, a téma iránti fogékonyságot felébresztő, bevezető jellegű tanfolyam természetesen nem ér föl egy két éves, tehetséggondozó diplomát adó posztgraduális egyetemi képzéssel, de egy 120 órás „komoly” továbbképzéssel sem. Azt viszont eléri, hogy pedagógusok igen nagy számban (a hazai pedagógus-társadalom egy tizede) kerüljön kapcsolatba  a tehetséggondozással mint fontos, kiemelt feladattal. Lehetőség volt arra is, hogy egy-egy kolléga többféle képzésre is beiratkozzon, így néhányszor tíz órában akár szerteágazó témákkal is megismerkedhetett. Akiknek komolyabban is felkeltettük az érdeklődését, a hazai felsőoktatás és a szakmai szervezetek hosszabb képzésein folytathatja tanulmányait, akár Európában elismert tehetségsegítő diplomát (ECHA-diploma) is szerezhet. Ma már több intézmény, köztük a Debreceni Egyetem és az ELTE is kínál ilyen képzést.

Milyen az utóélete a képzéseknek? Megmarad-e a kapcsolat azokkal, akik a Géniuszban tanultak?

A képzettek való rendszeres és érdemi kapcsolattartás megszervezése az egyik legnagyobb előttünk álló feladat. Véleményem szerint ez a 15 ezer fős bázis, melyen keresztül szerény becslések szerint is legalább 60 ezer tehetséges diákhoz érhetünk el, a Géniusz Program egyik legfőbb hozadéka. 15 ezer ember, akik érdeklődnek a tehetséggondozás iránt, és részt vett legalább egy alapozó, érzékenyítő kurzuson. Ez a hálózat a hazai tehetséggondozás alapja. A tanév végéig valamennyi képzettünkkel kapcsolatba lépünk, hogy felmérjük, az elmúlt időszakban mit és milyen formában tudtak hasznosítani a képzéseken tanultakból, illetve milyen igények merülnek föl. Emellett a képzettjeinket igyekszünk ellátni naprakész ismeretekkel is: valamennyi intézménybe, ahol képzést tartottunk, eljuttattuk a Géniusz program szakkönyv-sorozatát és havonta friss információkat közlő hírlevelünket is postázzuk valamennyi képzettünknek. A személyes kapcsolattartás lehetőségének megteremtése érdekében életre hívtuk a Tehetségbarátok Körét, mely rendszeres összejövetelekkel, kávéházi beszélgetésekkel is fórumot teremt a tehetséggondozás iránt érdeklődők szakmai kapcsolatainak ápolására, elsőként éppen most június 15-én, a Géniusz-estek sorozatindító rendezvényén.