Milliárdok a tehetségeknek

 

A programok még nem zárultak le, de az előzetes adatok alapján már látható, hogy több mint 20 ezer tehetséges diákot sikerült bevonnunk a két éve tartó tehetségtámogató kezdeményezésekbe. A program azonban nemcsak a diákokat célozta meg, mert úgy gondoljuk, hogy a tehetségeket csak jól felkészült pedagógusok és minőségi munkát végző intézmények tudják hatékonyan segíteni. Eddig több mint 10 ezer pedagógus vett részt a képzéseinken, ami azt jelenti, hogy a hazai pedagógustársadalom 10%-a többet tud a tehetséges diákokról, mint két évvel korábban, és valószínűleg értőbb, odafigyelőbb segítőjük lett.

 

 

A támogatott 210 intézményben számos tehetséggondozó szakkör, tehetségnap, tábor, verseny jöhetett létre, illetve a legtehetségesebbekkel egyéni fejlesztési terv keretében foglalkoztak a pedagógusok.

Az intézményi programokat kiegészítő, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által indított kiemelt program pedig a tehetségsegítő hálózat munkáját támogatja többek között a már említett képzésekkel, a Géniusz-könyvtár szakmai kiadványainak megjelentetésével és a tehetségügy kommunikációja révén. Ezt a célt szolgálja a Géniusz portálja és hírlevele is, ahol ez az interjú olvasható. Az információáramlást hivatott szolgálni az általunk kifejlesztett Tehetségtérkép is, ahol a minőségi munkát végző Tehetségpontokról, legjobb tehetséggondozó gyakorlatokról tájékozódhatnak az érdeklődő diákok, szüleik, tanáraik.

 

 

 

(A Tehetségtérképen való kereséshez kattiontson az alábbi képre!)

 

 

 

A pedagógusok gondolkodásmódjára, a tehetséges gyerekeket körülvevő oktatási környezetre mindenképpen hatással voltunk, ezt mutatja a közel 100 féle képzésünk iránti, számunkra is meglepő mértékű érdeklődés. Biztos vagyok benne, hogy a tehetséggondozásról tudatosabban gondolkodó pedagógusok nagy számú megjelenése a tantestületekben elősegíti a valamilyen területen kiemelkedő képességű diákok érvényesülését. A szemléletváltás megindult abba az irányba is, hogy a tehetségeknek ne csak az erős oldalát lássuk, hanem a fejlesztendő területeik is reflektorfénybe kerüljenek, vagyis legyen lehetősége egy zárkózott matekzseninek a társas-szociális képességei fejlesztésére vagy egy muzsikusnak a boldogulásához szükséges mértékben nyelvi-matematikai képességeinek fejlesztésére.

 

 

Az egész társadalom tehetségbaráttá formálás távlatos célkitűzés, és talán érthető, ha két év alatt ezen a téren még nem értünk el mélyreható változásokat. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezésére már több mint 30 területi és szakmai alapon szerveződő tehetségsegítő tanács jött létre az ország minden részében. Ezek a testületek az oktatási intézmények, a civil szerveztek, az egyházak, az önkormányzatok és a gazdasági szféra szereplői számára teremtenek fórumot, hogy a tehetségügy társadalmi-gazdasági kérdésként jelenhessen meg, ne pusztán az oktatási intézmények vagy egyes pedagógusok magánügyeként. A tehetségsegítő tanácsok sokat tehetnek a most beindult programok fenntarthatósága érdekében a helyi erőforrások bevonása révén.

 

 

A pályázati rendszerek bebizonyították, hogy hatékonyan képesek elérni a tehetséges diákokat. A Géniusz Program és a Nemzeti Tehetség Alap, mely korábban az Oktatásért Közalapítvány kezelésében volt, eddig összesen több mint 60 ezer diákot ért el, 2700 intézmény kapott intézményfejlesztési vagy kisebb célprojektekre támogatást. A rendszer az óvodától a közoktatáson, a szakképzésen és a művészetoktatáson át a felsőoktatásig a teljes spektrumot átfogja, és finanszírozza a hazai és nemzetközi tanulmányi versenyeket, a tehetséggondozás olyan speciális formáit mint a felsőoktatási szakkollégiumok, de kisebb mértékben az elméleti kutatómunkát, a szakmai kiadványok megjelentetését is. Vagyis a teljes vertikumot átfogó, átgondolt pályázati rendszer jött létre, mely hatékonyan egyesíti az uniós a hazai források kínálta lehetőséget. A Géniusz Program folytatódik: még az idén nyáron várhatóan 1,7 milliárd Ft keretösszeggel jelenik meg egy új pályázati kiírás az Új Széchenyi Terv TÁMOP 3.4 prioritása keretében, illetve a Nemzeti Tehetség Alap terhére is várhatók új pályázati kiírások a közeljövőben. A megjelenő új pályázatokról hírlevelünk olvasóit tájékoztatjuk majd.

 

 

Az Oktatásért Közalapítvány a Nemzeti Tehetség Alapban rendelkezésre álló összegre kiírt pályázatokat kezelte. A legfontosabb, hogy a Nemzeti Tehetség Alap, melyről törvény rendelkezik, továbbra is jó egészségnek örvend, olyannyira, hogy egyik bevételi forrásától, az állampolgárok adójának ún. második egy százalékából idén jelentősebb összeget remélünk, mivel az 1%-ok ebben az évben az egyházak mellett csak erre a célra voltak felajánlhatók, vagyis nem volt rivális cél, mint tavaly. A Tehetség Alap működési struktúrája is változatlan maradt, amennyiben a pályázatokkal kapcsolatos döntések alapvetően a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum ülésein születnek meg. A pályázatok lebonyolítása az OKA megszűnésével új szervezethez kerül: a szakmai felügyeletet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja majd el, míg a pénzügyekért a Wekerle Sándor Alapkezelő felel majd. Ezt a technikai átállás természetesen időt vesz igénybe, de a folytatás szándéka világos.

 

 

Tudjuk, hogy van a Kárpát-medencében 500 elkötelezett intézmény, ők a Tehetségpontjaink, akik ugrásra készen várják a pályázatok megjelenését. Szinte biztosra vehető, hogy a már említett uniós pályázatok mellett a NTA előző költségvetési időszakában tartalékolt 600 millió Ft terhére még a nyáron megjelennek kiírások immár az OFI kezelésében, és bízunk benne, hogy a következő naptári évtől a rendszer ismét teljes körűen újraindulhat, mintegy 3 milliárd forintot, tehát jelentős hazai forrást csatornázva a tehetséges diákok irányába.

 

 

Az Európai Unió elsősorban új kezdeményezéseket támogat, ezért a Géniuszban létrehozott szolgáltatásokat terveink szerint már nem EU-s, hanem hazai forrásból finanszírozza majd a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. A Szövetség legutóbbi közgyűlése döntött a Nemzeti Tehetségpont létrehozásáról, mely elsősorban a Tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok hálózata számára nyújt majd szolgáltatásokat, a Géniusz projektiroda szakembereinek a bázisán. Tervezzük egy új uniós projekt indítását is, mely a tehetségsegítés új, fejlesztendő területeire fókuszál majd, Tehetséghidak néven. Eddig az intézmények megerősítése, a hálózat kialakítás, a pedagógusok szakirányú továbbképzése révén a tehetséges gyerekeket befogadó közvetlen intézményi környezet formálása volt a fő cél, a következő program középpontjában pedig már közvetlenül az a több tízezer diák áll, akiket a tehetséggondozó intézmények felkarolnak. De a program folytatásának tekintem azt a szellemi-lelki közösséget is, amely az országos Tehetségnapok, konferenciák, képzések alkalmával hálózatba szerveződött tehetségsegítők között kialakult, s amely a személyes kapcsolatok révén viszi tovább a Géniusz szellemiségét.