A matematikai tehetség fejlesztése
Kovács Gábor, Balogh László
Kovács Gábor, Balogh László: A matematikai tehetség fejlesztése
(Géniusz könyvek 15.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
(118 oldal)
A matematikával szemben mai napig számos előítélettel találkozhatunk. Sokan azt állítják, hogy a matematika tanulásához különleges tehetségre van szükség. Mások szerint különleges emlékezőtehetség szükséges a formulák, gondolatmenetek megjegyzéséhez.
A matematikai tehetség a legkorábban megjelenő tehetségtípus. Megmutatkozása ugyan a zenei tehetségnél későbbi, de fejlődési fázisai gyorsabbak. A matematikai tehetség ismeretanyagot, tapasztalatot alig igényel, egybeesik a formális logikával.
A matematikai tehetség fejlődési szakaszait vizsgálva megállapít hatjuk, hogy a gyerekkorban, főleg az egész számok elméletére vonatkozó kérdések iránti érdeklődésben, valamint a témakörben felállítható feladatok megoldásán érzett örömben fejeződik ki. Az elemi mennyiségtan gyors elsajátítása, valamint a kiváló számolási készség azonban még nem feltétlenül jelent matematikai tehetséget. A számolótehetségeket első sorban kiváló hosszú távú memóriájuk jellemzi. A tizenéves kor vízválasztó ezen a területen. A legtöbb matematikai tehetség már húszéves kora előtt komoly tudományos eredményeket ért el. A matematikai tehetség virágzása (Amstrong szerint) kb. 40 éves korig tart, különleges kivétel Weierstrass, aki negyvenévesen vált komoly matematikussá.



