A Magyar Géniusz Kiemelt Projekt (TÁMOP 3.4.4 /A) céljai

A magyarok gyakran tehetséges nemzetként határozzák meg magukat. Büszkén gondolunk a tanulmányi versenyek, diákolimpiák győzteseire, a magyar származású Nobel-díjasokra, világhírű zeneszerzőinkre, képzőművészeinkre. Az Országgyűlés által kezdeményezett, 20 évre szóló Nemzeti Tehetség Program és a hozzá kapcsolódó, az Európai Unió által támogatott  Magyar Géniusz Program célja, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el, éljen bármely régióban, településtípusban, s nevelkedjen bármilyen anyagi vagy szociális viszonyok között. A program segíteni kívánja a tehetséges fiatalok fejlődését, karrierjük kibontakozását, tehetségük hasznosulását.

Ma már több mint 600, állami, egyházi fenntartású vagy civil szervezethez kötődő tehetséggondozó műhely csatlakozott a Tehetségpontok hálózatához. A Tehetségpontok megalapítását a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezte és támogatja mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok hatékony segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához. Ennek érdekében kapcsolatokat építenek ki a Tehetségpontok hálózatával, és mindazokkal, akiken a tehetségek sorsa múlhat: a szülőkkel, az iskolával, az önkormányzattal, civil szervezetekkel, a helyi vállalkozásokkal, hogy minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. 

A Magyar Géniusz Program egyik célja, hogy megalkossa a Tehetségtérképet, vagyis kereshető formában megjelenítse az interneten a hazai és határon túli tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. A Tehetségtérképen a több mint 600 regisztrált Tehetségpont adatai mellett megtalálható több tucat követésre érdemes tehetségsegítő jó gyakorlat leírása is. A Tehetségtérképen megjelenítjük a már megalakult Tehetségsegítő Tanácsokat is. A térképes megjelenítés célja, hogy ki-ki könnyebben informálódhasson a lakóhelyéhez legközelebbi tehetségsegítő műhelyekről, szolgáltatásokról. A térképet részletes keresővel ellátott adatbázis egészíti ki.A Tehetségtérkép reményeink szerint egyszerre segíti a tehetséges gyermekeket, fiatalokat és szüleiket, pedagógusaikat abban, hogy szakmailag megalapozottan működő, magas színvonalú tehetséggondozó intézményeket, jó gyakorlatokat találjanak érdeklődési területüknek illetve tehetségterüketüknek megfelelően - lakóhelyük közelében.

A tehetségsegítő intézmények szakmai megerősítése a Magyar Géniusz Program egyik legfontosabb célkitűzése. A Géniusz által kínált mintegy 100 féle továbbképzési programra eddig több mint 13000, fiatal tehetségekkel foglalkozó szakember jelentkezett, hogy elmélyítse a szakterülettel kapcsolatos ismereteit. Ugyancsak a szakmai-elméleti megalapozást és a módszertani képzést szolgálják majd a Géniusz konferenciái és kiadványai is.

Emellett országszerte 60 Géniusz Tehetségnapot szerveznek a tanév során a Magyar Géniusz Program kezdeményezésére iskolákban, művészetoktatási intézményekben és civil szervezetek égisze alatt azért, hogy a tehetséggondozó műhelyek munkájának eredményét minél többen élvezhessék. A Tehetségnap nyilvános esemény, melynek célja, hogy nyitott, színes, fesztivál jellegű rendezvény formájában lehetőséget kínáljon fiatal tehetségeknek és mestereiknek a bemutatkozásra, példájukon keresztül rávilágítson a tehetséggondozás fontosságára, ezáltal is előmozdítva a tehetségbarát társadalom kialakulását. A Géniusz Tehetségnap a tehetséggondozó szakemberek tájékozódását, tapasztalatcseréjét is szolgálja, a fesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencia keretében.


A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program tevékenységi területei:

A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program pályázatainak előkészítését, és hátterének folyamatos megteremtését a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által megvalósítandó kiemelt projekt fogja szolgálni 2009 és 2011 között összesen 698 mFt-os összeggel. A projekt központja a Magyar Géniusz Projektiroda. A TÁMOP keretében javasolt kiemelt projekt együttműködik a tehetségsegítés eddigi hazai intézményi, civil, egyházi, önkormányzati és kisközösségi, egyéni formával, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programmal és az Útravaló Programmal és a TÁMOP más, tehetséggondozással kapcsolatos programjaival. A kiemelt projekt megvalósítása során a projektgazda együttműködik a szakminisztériummal és annak háttérintézményeivel, valamint a tehetségsegítésben érintett köz- és felsőoktatási intézményekkel. A kiemelt projekt az Új Tudás Programmal összhangban valósul meg. A kiemelt projekt tevékenységi területei a következők.

1. Nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése

A kedvezményezett feltárja a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések lehetőség szerint teljes körét. E feltáró munka kiterjed a tehetség minden területére (pl. tudományos, művészi, sport, manuális, mesterségbeli, stb.), valamint az országos programoktól  a regionális és a kistérségi, helyi programokig bezárólag minden tehetségsegítő programra és a tehetségtérképet elkészülte után folyamatosan naprakészen tartja. A kedvezményezett a folyamatos feltáró munka során megismert tehetségsegítő programok adatait áttekinthető formákban (tehetségtérkép, honlap, kiadványsorozat) közzéteszi.

2. Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése

A kedvezményezett összegyűjti az EU és más, a tehetségsegítésben kiemelkedő országok tehetségsegítő tapasztalatait. E tapasztalatgyűjtés során az 1. pontban megismert tehetségsegítő programok tapasztalatait és kapcsolatrendszerét is felhasználja, és különös figyelmet fordít az itthon nem ismert, illetve kiemelkedően sikeres tehetségsegítő módszerekre. A kedvezményezett a megismert külföldi tapasztalatok tárházát könnyen áttekinthető formákban (honlap, kiadvány) közzéteszi.

3. Tehetségpontok® létrehozása: áttekintés és regionális szint

A kedvezményezett áttekinti, hogy milyen létező infrastrukturális és hálózati formák lennének alkalmasak olyan regionális, helyi és kistérségi Tehetségpontok® működtetésére, ahol az 1. pontban nyert információkat személyes és lehetőség szerint pszichológiai mélységű tanácsadással kiegészítve a tehetséges fiatalok, szüleik, tanáraik és környezetük tanácsot kaphatnak a tehetségsegítés az adott fiatal számára alkalmas formáiról. A kedvezményezett kidolgozza a Tehetségpontok® akkreditálásának és folyamatos minőségellenőrzésének rendszerét. A központi Tehetségpontot® működtetéséről, a regionális valamint kistérségi Tehetségpontok® létrehozásáról és együttműködéséről a kedvezményezett gondoskodik.

4. Regionális Tehetségnapok rendezése

Az 1. pontban nyert információk elterjesztésére és további gazdagítására, az 3. pontban megalakult Tehetségpontok® megismertetésére, a helyi tehetségsegítő kezdeményezések összefogására, kibővítésére, valamint ezek helyi támogatási lehetőségeinek kiterjesztésére a kedvezményezett támogatja a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és művelődési intézmények összefogásában regionális, kistérségi és helyi Tehetségnapok megrendezését.

5. Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése

A kedvezményezett a hálózatfejlesztő tapasztalatok felhasználásával biztosítja a tehetségsegítő szerveződések hálózatképzésének folyamatos monitorozását. Azokon a pontokon, ahol a hálózat „túlkötődik”, illetve strukturális lyukak találhatóak a keletkező hálózatban, a kedvezményezett szervezett akciókkal „hálózatjavítást” végez. A kedvezményezett megszervezi az 1. pont feltáró munkája során megismert tehetségsegítő kezdeményezések képviselőinek elmélyült és rendszeres tapasztalatcseréit. E tapasztalatcseréket felhasználja a szerveződések informálására, vezetőik képzésére, valamint a 3. és 4. pontok megvalósításának előkészítésére. A tapasztalatcserék eredményeit a kedvezményezett a honlapján közzéteszi. A kapcsolatrendszer során a kedvezményezett programot dolgoz ki a tehetségsegítés állami formáival (OKM, annak háttérintézményei, köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Új Tudás Program, a TÁMOP más konstrukcióinak tehetségsegítő formái, így a közoktatási program, a felsőoktatási program, az Eötvös Loránd Pályatárs program) való szervezett és hatékony kapcsolattartásra. E kapcsolattartás megszervezése, és rendszeres formáinak bevezetése során az állami, illetve más TÁMOP programok hatékonyságáról és javítási lehetőségeiről szerzett tapasztalatait a kedvezményezett a felelős államigazgatási szervezetekhez a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak a 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozattal biztosított lehetőségekkel is élve eljuttatja.

6. Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása

Az 1. pontban megismert, valamint a 3., 4. és az 5. pontok kapcsán együttműködő tehetségsegítő kezdeményezések regionális és helyi összefogására a Szövetség támogatja regionális, kistérségi és helyi Tehetségsegítő Tanácsok megalakulását és működésük elindítását (tapasztalatcserék szervezése, stb). A Szövetség kidolgozza a Tanácsok működésére adott ajánlásait és a működést folyamatos monitoring rendszerrel segíti. A Szövetség előmozdítja, hogy a Tanácsok segíthessék a Szövetség programirányító, programszervező munkáját is.

7. Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatai

A 8.1.3-8.1.6 pontok kapcsán kialakult együttműködés kiterjesztésére a Szövetség segíti a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek közötti rendszeres, szervezett kapcsolatok kialakítását.
A kapcsolatok kiterjednének a szervezetek programjain résztvevő fiatalok más szervezetek programjaiba való bekapcsolódásra, valamint a szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréjére is. A 7. pontban tervezett programok során nem magyar állampolgárok és tehetségsegítő szervezeteik a támogatásból nem részesülnek.

8. A tehetségsegítés oktatása az óvónő, tanító- és tanárképzésben

A Szövetség EU-s tehetséggondozási tapasztalatrendszerrel is bíró szakértői csoportoknak megbízást ad arra, hogy a jelenleg létező formák kiterjesztésével, valamint a tehetségek megtalálásában, kiválasztásában és segítésében szerzett eddigi hazai tapasztalatok és a 2. pontban nyert tapasztalatok összegzésével szülessenek javaslatok az oktatási programok tartalmára a tehetségsegítés területén. E javaslatok terjedjenek ki mind a BA, mind az MSc, mind a PhD szinten a tehetségsegítés oktatására és kutatására az óvónő-, a tanító- és a tanárképzésben, valamint a tanártovábbképzés különböző formáiban és a formális képzési rendszeren kívüli tanfolyamok és tréningek formájában is. A folyamat során a Szövetség együttműködik az OKM-mel, háttérintézményeivel és a hasonló képzéseket kidolgozó intézményekkel és csoportokkal az átfedések elkerülésére, a szinergiák kihasználására és az eredmények közül az arra megfelelőeknek a formális, akkreditált képzési rendszerbe való átültetésére.

9. A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és bevezetése

A Szövetség kidolgozza a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeinek kialakítására alkalmas képzés-sorozatot. A képzést beindítja fiatalok más-más módon tehetséges és szocializált csoportjaival, majd elterjeszti a tehetséges fiatalok nagyobb körében.

10. „Tehetségbarátok Körének” kialakítása

A Szövetség koordinálja és támogatja a tehetségeket pártolók köreinek kialakítását mind nemzetközi, mind országos, mind regionális, mind kistérségi, mind pedig intézményi és helyi szinteken. A támogatók köre mentorokból, szponzorokból, illetve a tehetségsegítés iránt elkötelezett polgárokból állna, és e kategóriák szerint strukturálódhatna.

11. Tehetségbónusz program

A Szövetség a tehetségüket már bizonyított fiatalok számára elérhetővé teszi tehetségük további kibontakoztatásához szükséges kurzusok, hazai és külföldi tanfolyamok támogatását (Tehetségbónusz program). A Tehetségbónusz program része egy kölcsönös tehetségsegítő rendszer kialakítása is, amelyben a belépők és családjuk által megkapott és adott képzések és tehetségsegítés „ellenértékét” mínusz, illetve plusz bónuszokkal (Tálentum/tehetségbatka) nyilvántartják. Az „alternative currency”-jellegű nyilvántartás az igen sikeres francia és svájci példák szerint „visszafizetési kényszer” nélkül is egyszerre növeli tehetségsegítésben részvevők felelősségét (kölcsönösségre törekvés, társadalmi áldozatvállalás) és önérzetét (nem csak kapnak, hanem adni is tudnak). A Szövetség elkészíti e kölcsönös tehetségsegítő rendszer vázát és megszervezi bevezetését.

12. Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakítása

A Szövetség széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a kiemelkedően tehetséges fiatalok speciális és nagy-értékű támogatásainak sikeres életpályájuk esetén később visszafizetendő formában történő finanszírozására (Tehetséghitel), valamint a hasznosítható eredményeket elérő, kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeinek kezdeti hasznosítását segítő, alakuló cégeikbe átmenetileg beszálló kockázati tőke-jellegű alap (Tehetség Rt.) megalakítására.

13. Tehetségalap létrehozása

A Szövetség széleskörű szakmai előkészítés után javaslatot dolgoz ki a tehetségsegítést támogatni kívánó hazai és külhoni cégek és magánszemélyek adományait egyszerű és kedvező formában befogadó Tehetségalap létrehozására.

14. A kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése

A Szövetség a kiemelt projekt koordinációjának részeként a kiemelt projekt minden elemére minőségbiztosítási rendszert dolgoztat ki, és az előrehaladást, a kiemelt projekt elemeinek egymásra épülését, egymással és a környezet hasonló kezdeményezéseivel való szinergiájukat, valamint a fenntarthatóságuk érdekében tett lépéseket rendszeresen értékeli. A kiemelt projekt értékelésére és ismertetésére nemzetközi konferenciákat szervez, valamint elősegítené a kiemelt projekt példaszerű elemeinek adaptálását más európai és egyéb országokban.

A projektgazda a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a kiemelt projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu) honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza. A projektgazda a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani, valamint a „C” típusú plakátot köteles elhelyezni a projekt megvalósításának legfontosabb helyszínén/helyszínein.


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon