Eredetiség és kockázatvállalás
Keresd a szabálytalant, a különöst, amiért érdemes kockáztatni, és bízz benne, hogy megtalálod az igazi tehetségeket – Sólyom László osztotta meg velünk gondolatait a Géniusz zárókonferenciáján.
A tehetséges fiatalok jövőjét szolgáló együttműködő, komplex rendszer jött létre a Magyar Géniusz Program eredményeként – jelentette ki a programot lezáró eseményen Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) elnöke. A Géniusz Program példája a magyar EU elnökség keretében rendezett nemzetközi konferencián megérdemelt nemzetközi sikert aratott, melynek eredményeként ez év őszén magyar EU parlamenti képviselők indítványaként a brüsszeli parlament elé kerül az az indítvány, mely egy európai tehetségközpont létesítését célozza, budapesti székhellyel – emelte ki Csermely Péter, majd hozzátette: a sikerek mellé gondok is társulnak: a büszkeségre okot adó eredmények, példaértékű programok finanszírozása nem zökkenőmentes. Tudnunk kell, hogy a tehetség – befektetés, a tehetséges gyerekekbe fektetett forintok a jövőnket szolgálják, és a jövőnket nem szabad felélnünk! – hangsúlyozta a NEFMI és az NFÜ képviselőinek részvételével megrendezett zárókonferencián az NTT elnöke.
Az eseményen a Géniusz Program tevékenységét Balogh László szakmai vezető és Bajor Péter projektmenedzser összegezte. Elhangzott, hogy a projekt során mintegy 700 intézmény -Tehetségpontok és Tehetségsegítő Tanácsok - szerveződött hálózatba, hogy egymással szoros együttműködésben hatékonyabban egyengessék a tehetséges fiatalok útját. A program fontos eredménye, hogy a magyar pedagógusok mintegy 10%-a, közel 14 ezer tanár vett részt tehetséggondozó szakirányú továbbképzéseken, és a Tehetségpontok számára elérhetővé tettek egy 25 kötetes szakkönyvsorozatot is. Az elmúlt tanévben pedig a Géniusz társszervezésében több mint 50 Tehetségnap valósult meg, ahol az intézmények és legsikeresebb diákjaik a helyi közösség előtt is bemutatkozhattak. A konferencia kapcsán Bajor Péter elmondta, hogy a Géniusz kiemelt projektje és a 210 társpályázat átfogó kezdeti lendületet adott a tehetséggodozásnak az egész országban. Hangsúlyozta, hogy a Géniusz Program közel 30 ezer fiatalt és 14 ezer pedagógust megmozgató első hullámát lezáró konferencia után hatalmas a várakozás ezen a területen: hiszen a Géniuszban létre hozott szakmai tartalom akkor tud igazán hasznosulni a tehetséges gyerekek érdekében, ha az elmúlt két évben kidolgozott tehetséggondozó programok finanszírozásának második hulláma minél hamarabb és minél egyszerűbben kezelhető pályázatok révén hozzáférhetővé válik az intézmények számára.
A tehetségek támogatásából ösztöndíj alapításával is kivette a részét Sólyom László korábbi köztársasági elnök, aki a Magyar Tehetség Nagyköveteként szólalt föl a Magyar Géniusz Program zárókonferenciáján. Sólyom László emlékeztetett rá, hogy az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa működésének eredményeként megjelent Szárny és Teher című kötet oktatási fejezetének alapkérdése ma is érvényes: Hogyan tud az iskola úgy működni, hogy a gyerek örömmel járjon oda és kiteljesedhessen általa? Vagyis a tehetség kibontakoztatásának legfőbb terepe az iskola. Sólyom László ugyanakkor személyes példájával is hitet tett amellett, hogy az iskolarendszer mellett a civil kezdeményezéseknek, az ösztöndíjrendszereknek is megvan a maguk szerepe a kiemelkedő képességű diákok előmenetelének ösztönzésében. Mert az iskolarendszerben sikeres diákok mellett a szabálytalan pályaívű, a fővonaltól eltérő, eredeti tehetségek felismerése és felkarolása izgalmas és kockázatos vállalkozás. A korábbi köztársasági elnökök számára a Magyar Állam által biztosított pénzügyi keret egy részének terhére alapított ösztöndíjjal ezért négy kiemelkedő, de kissé „szabálytalan” tehetséges fiatal támogatását vállalta föl Sólyom László. Az elnöki ösztöndíjasokról, Bálint Borókáról, Gilyén Andrásról, Farsang Istvánról és Kerezsi Nemeréről Géniusz Arcok rovatunkban olvashat bővebben.
Tovább gurul a labda – tehetségekkel a jövőért címmel október 15-én rendezett konferenciával zárul a Magyar Géniusz Program kiemelt projektje. Ezzel azonban csak az első kiemelt projekt ér véget, a húsz évre szóló Nemzeti Tehetség Program részeként számos további pályázati lehetőség nyílik meg a közeljövőben a tehetséggondozásban dolgozók számára. A IV. negyedévben tervezett uniós pályázatokról részletesen is informálta a konferencia közönségét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője. Dr. Kaiser Tamás a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az Új Széchenyi-terv 2011. IV. negyedévében várható, TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás pályázatot, melynek keretében 1,2 milliárd Ft keretösszeg erejéig várhatóan 60-240 intézmény nyerhet támogatást tehetséggondozó programokra, egyenként átlagosan 20 millió Ft-ot. Ugyancsak a IV. negyedévre várható a Géniusz Program 3.4.4/B pályázat ismételt megjelentetése 600 millió FT. keretösszeggel, melyből több száz tehetséggondozó intézmény számíthat egyenként jelentős összegű támogatásra.
A Magyar Géniusz Program zárókonferenciáján bemutatkozott új szerepkörében dr. Dobos Krisztina, a tavasszal megszüntetett Oktatásért Közalapítvány helyébe lépő OFI -- Nemzeti Tehetség Programiroda vezetője is. Mint ismeretes, a Nemzeti Tehetség Program anyagi bázisát jelentő Nemzeti Tehetség Alap egyik fontos bevételi forrása a magánszemélyek jövedelemadójának 1%-a. A a magánszemélyek rendelkezése értelmében ebben az évben több, mint 1,5 milliárd Ft-tal gyarapodott az Alap. A jogszabályi háttér rendezését követően a Nemzeti Tehetség Programiroda feladata lesz a korábi NTP-OKA pályázatokhoz hasonló tehetséggondozó támogatások rendszerének újraindítása.
A konferencián újabb 56 intézmény vehette át a minőségi szakmai munkát igazoló oklevelet. A 2011-ben akkreditált Tehetségpontok listája ide kattintva megtekinthető.
A zárókonferencián elhangzott előadások diasorai a címekre kattintva letölthetők:
2011. október 21.
