Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése

Czimer Györgyi, Balogh László

Czimer Györgyi, Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése
(Géniusz könyvek 5.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
(124 oldal)

Az irodalom művelésében tehetséges tanulók azonosítása és kiválasztása nem tartozik az egyszerűen megoldható feladatok közé sem a tehetség fejlesztő szakmával foglalkozó szakembereknek, de az irodalomtanítással foglalkozó gyakorló pedagógusoknak sem. Mert az irodalom területén alkotó, az irodalmat értelmező tehetség fogalma nem kategorizálható, de felismerhető és körülírható, megítélése nem normativizálható, de értékelésének szempontjai definiálhatók (az értékelés újszerű lehetőségeire gyakorlatban kipróbált mintákat kapnak a kurzus résztvevői). Ugyan vannak a tanároknak implicit elméleteik arra vonatkozóan, hogy milyen személyiségvonások és tanulmányi teljesítmények jellemzik a tehetséges diákokat, vannak elméleti fogódzók (vonásorientált modellek, kognitív modellek, teljesítmény orientált modellek, szociokulturális-pszichoszociális modellek, kreativitást elemző modellek stb.), mégis bonyolítja a helyzetet a gyakorlatban tapasztalható sokszínűség, a tantárgy specifikus adottságainak egész sora (műalkotásokkal, művészettel foglalkozunk), valamint az irodalom tanításban az utóbbi évtizedekben végbe menő paradigmaváltás.

Tartalomjegyzék:

I Általános alapfogalmak	7
1 A tehetség fogalma	9
1.1 Az első lépések a tehetség értelmezéséhez	9
1.2 Joseph Renzulli ‘három körös’ tehetség koncepciója	10
1.3 Abraham Tannenbaum csillag modellje	12
1.4 Franz Mönks többtényezős tehetségmodellje	13
1.5 Czeizel Endre 2×4+1 faktoros modellje	14
1.6 Jane Piirto piramismodellje	15
1.7 Robert Sternberg információfeldolgozási modellje	17
1.8 Françoys Gagné modellje a szunnyadó és a megvalósult tehetségről	18
2 Az iskolai tehetséggondozás főbb módszerei	20
2.1 Gazdagítás, dúsítás	20
2.2 Gyorsítás	34
2.3 Hatékony differenciálás a tehetséggondozásban	36
3 Irodalom	43
II Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése	49
1 A tehetségfejlesztés céljai, keretei az irodalommal foglalkozó szakmák területén	51
1.1 Az „irodalmi tehetség” fogalma, az irodalmi alkotó tevékenység értelmezése	51
1.2 A hatékony olvasás szerepe a tehetségfejlesztésben	53
1.2.1 A hatékony szövegértést támogató interaktív és reflektív eljárások működtetése a líraolvasásban	54
1.2.2 A hatékony szövegértést és megértést támogató interaktív és reflektív eljárások működtetése novellákban a szakaszos olvasás módszerével	56
1.3 A kreatív írás szerepe a tehetség fejlesztésben	59
1.4 Az irodalmi tehetségfejlesztés gyorsított, differenciált előrehaladása tananyag-elrendezés és munkaformák megválasztásával	66
1.4.1 A gyorsított előrehaladást biztosító tananyag-elrendezés egyik lehetősége: a tematikus-motivikus megközelítés	67
1.4.2 Gyorsított, differenciált munka formák kialakítása	75
2 Tehetségfejlesztő stratégiák az irodalmi szövegek értelmezésében	77
2.1 Az irodalmi szövegek értelmezésében tehetséges gyermekek fejlesztésének leggyakoribb módszerei	77
2.1.1 Kérdések és válaszok egy lírai szövegben	78
2.1.2 Művek párbeszéde: összehasonlító mű elemzés szempont táblázat segítségével	89
2.2 A tehetségfejlesztés speciális gazdagító módszerei (Mítosz és hősképzés az Odüsszeiában és Az angol beteg szimbolikájában)	91
3 A tehetség, a tanulás, valamint a helyzet felismerési képesség fejlesztésének kapcsolódási pontjai	96
A szituatív tudás, az implicit tudásfejlesztés lehetőségei problémamegoldó technikák alkalmazásával (Stephenie Meyer: Twilight / Alkonyat)	96
3.1 Ráhangolódás – Gondolatok a szereplők kapcsán	96
3.2.1 Jelentésteremtés – A szereplők vizsgálata alapján	97
3.2.2 Jelentésteremtés	100
3.2.3 Klasszikusok és kommerszek / elit és tömegkultúra – a kritikai attitűd, a tanulói értékelés fejlesztése	104
3.3 Reflektálás	111
3.4 A tehetségfejlesztés és a tanári attitűd szerepe az iskolai oktatásban	116
3.5 A tehetség és a személyiség kapcsolódási pontjainak mérése	117
Irodalom	122