Algoritmusok és táblázatkezelés

Letöltés

Csernoch Mária

Csernoch Mária: Algoritmusok és táblázatkezelés
(Géniusz könyvek 16.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
(155 oldal)

Napjainkra erőteljes szemlélet váltás történt a számítástechnika oktatásában. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy egy általános képzésű iskolában már nem is számítástechnikát, ha nem informatikát tanítunk. Elérkezett az a korszak, amikor a számítógép már nem csak egy szűk réteg ki váltsága, ha nem mindenki számára elérhetővé vált. A korábbi felhasználási módokkal szemben mára valóban eszközzé, az információszerzés alapeszközévé kezdenek válni a számítógépek.

Számos magyarázata lehet ennek a változásnak. Ezek közül mindenképpen említést érdemel a számítógépek méretének és ezzel együtt árának csökkenése, melynek egyenes következménye a tömeges elterjedésük. Tovább bővítette a felhasználók körét a számítógéphez csatlakoztatható perifériás egységek sokfélesége, ezek viszonylag egyszerű használata, az internet elterjedése, a futtatható programok, tárolható adatok sokfélesége, mennyisége, minősége. A számítógép tehát az információszerzés eszközévé vált, leváltotta azt az egyetlen korábbi célt, hogy programokat írjunk rajtuk.

Ezzel egy időben azonban bekövetkezett egy olyan szemléletváltás is, amely azt sugallja, hogy a felhasználóknak nincs szükségük arra, hogy tisztában legyenek a háttérben zajló folyamatokkal. Mindez sajnos maga után vonja azt is, hogy egyre kevesebb időt fordítunk a programozás oktatására. Nagyon erős a számítástechnika-tanárokat befolyásoló külső kényszer. Ez azt sugallja, hogy az iskolai informatikaoktatás elsődleges célja, hogy jól képzett felhasználókat neveljen.

Ez az álláspont egy részről támogatandó, azonban továbbra sem szabad el felejtenünk, hogy a számítógépek csak a programokkal és a programok által feldolgozott adatokkal képesek bár miféle ember–gép kommunikációra. Ebből következik, hogy a programozást továbbra is tanítanunk kell. A kérdés azonban az, hogy milyen formában tegyük ezt. Létezik-e olyan mód szer, amely bár ki számára elérhetővé, lehetővé teszi, hogy egyszerű algoritmusokat lefordítson valamilyen, a számítógép számára érthető nyelvre? A cél tehát nem csak az, hogy a tanulók hétköznapi algoritmusokat tudjanak megfogalmazni, hanem ennél több. Képessé kell válniuk absztrakt algoritmusok meg fogalmazására, valamint ezek szintaktikailag helyes kódolására is.

A megváltozott feltételekhez igazodva a klasszikusnak számító programozási környezetek helyett érdemes más alternatív megoldásokat keresni. Egyik lehetséges megoldás, hogy a nem szakemberek körében népszerű alkalmazásokat használjuk fel algoritmusok megfogalmazására és a probléma kódolására. Kézenfekvő megoldás lenne, hogy jól megválasztott feladatokon keresztül a népszerű Office csomagokban fellelhető táblázat kezelő és szövegszerkesztő programokat használjuk algoritmusok írására.

Az érettségi és az alkalmazói versenyek eredményeinek többéves statisztikai elemzése azonban azt mutatja, hogy a középiskolás tanulók többségének nehézséget okoz azon táblázatkezelő feladatok megoldása, amelyek már a programozás irányába mutatnak. Komoly gondot jelent a meg felelő függvény ki választása, paraméterezése. Még nagyobb gond összetett függvények létre hozása, te hát az algoritmus megfogalmazása és kódolása. Hasonló módon, a tanulók többségének nehézséget okoz algoritmusokat megfogalmazni egy szövegszerkesztési feladat kapcsán, és azokat lépésről lépésre végre hajtani.

Ehhez a kiadványhoz olyan feladatokat válogattam össze, amelyek táblázatkezelési problémáknak álcázott programozási feladatok. Többségük korábbi versenyek feladatai ([10]–[18], [24]–[32]). Célom az volt, hogy a feladatokhoz, részfeladatokhoz olyan részletes megoldásokat adjak, amelyek segíthetik az algoritmizálási készség fejlesztését, lehetőséget teremtve arra, hogy a programozásoktatás során már be vált módszereket alkalmazva oldjuk meg a feladatokat [38], [4].

A megoldások további sajátossága, hogy olyan részletekre is kitérnek, amelyek a hi va ta los megoldókulcsban nem kerül tek említésre, valamint az, hogy esetenként több lehetséges megoldást is bemutatnak. Nem törekedtem azonban a lehetetlenre, az összes lehetséges megoldás ismertetésére, valamint az optimális megoldás keresésére sem. Arra törekedtem, hogy olyan megoldásötleteket adjak, amelyek újabb feladatok megoldásához nyújthatnak segítséget mind a tanárnak, mind a tanulónak.

Tartalomjegyzék: