A Gyermekfilharmónia létrehozója

Haáz Sándor zeneszakos tanár, "A Tehetség Szolgálatáért" életműdíj kitüntetettje.

 Szász Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezeti vezetője laudációja.

„Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.
Akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült.” (Wass Albert, Előhang)

Az oszlopot építő ember hitével és konok kitartásával álmodta meg és hozta létre Haáz Sándor zene szakos tanár a Magyar Örökség Díjas Gyermekfilharmóniát.

1982-ben a Hargita alján, Szentegyházán, egy nem zenei profilú iskolában, a Mártonffi János Általános Iskolában alapítja a gyermekzenekart. 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet. A 140-150 diákból álló együttes a 80-as években bebarangolja Erdély sok városát, megszámlálhatatlan székely falu közönsége emlékezik reájuk.

1990-től kezdve megnyílik a Gyermekfilharmónia előtt a tágabb világ, a hazai előadások mellett külföldi hangversenykörutak következnek. Felléptek Magyarországon, Felvidéken, Délvidéken, Ausztriában és Törökországban
Az anyagi alapok megteremtésére 1992-ben létrehozza a Gyermekfilharmónia Alapítványt és a Múzeum Szállót. Évi rendszerességgel szervezi a Szentegyházai Zenei Napokat, táncház táborokat, bútorfestő táborokat, népdalvetélkedőket. Törpe daloskönyveket ad ki, tanítványainak hegedűiskola füzeteket szerkeszt.

Az idő rövidsége miatt lehetetlen felsorolni mindazt, amit Haáz Sándor közössége számára teremtett. Mégis a teljesség igénye nélkül kiragadnék egy párat a 2009-es év legfontosabb eseményei közül. XII. Homoródmenti Népdalvetélkedő, VII. Prímásképző Tánctábor, XVIII. Filinapok (zenei napok) XII. Bútorfestő tábor. 35 koncertet tartottak. Felléptek az Anyaországban: Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Miskolcon, Ózdon, Nagykátán, Tápióbicskén, Hévízen, a Szegedi Felsővárosi Minorita Templomban, Hódmezővásárhelyen, Nyíradonyban, Budakeszin, a Szegedi Dómban, Szt. Margit templomban Budapesten.

A felsorolás és a számok is egy fél emberöltő fáradhatatlan és önzetlen munkájáról tanuskodnak.  
Munkája elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült:

  • 1997 - Széchenyi Társaság Pro Cultura Hungarica Díj
  • 2001 - Julianus Alapítvány Díj
  • 2001 - Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár Díj
  • 2003 - Magyar Örökség Díj
  • 2004 - Udvarhelyszék Kultúrájáért Díj
  • 2009 - EMKE Díj.

Családi örökségként kapta közössége szolgálatát. Édesapja, id. Haáz Sándor a „Maros-Székely Népiegyüttes” egyik alapítója, néprajzos, a székely népviseletek és varottasok szerelmese. Nagyapja Haáz Rezső, a Székelyudvarhelyi Múzeum megalapítója és névadója. Azt az örökséget, amit Tamási Áron a következő sorokkal hagyott az erdélyi magyarságra.  „rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot, csókoló madarat, a szántó-vető embert s a Küküllőbe hullott három csillagot. És ezeknek a mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét” (Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok)

Haáz Sándor méltó örököse ennek a hagyatéknak. Megőrizte, ápolta és továbbadta ezt, tanítványain keresztül a következő nemzedéknek.

Szász Zoltán fizika szakos tanár,
Székelyudvarhely, Eötvös József Szakközépiskola

 

2010. április 1.

Címkék: A Tehetség Szolgálatáért


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon