Hálózaterősítés - tudományos alapon

Kutatási eredményekre támaszkodó, ugyanakkor gyakorlatias tudnivalókkal segíti majd a Tehetségpontok kapcsolati hálójának fejlesztését a most készülő Hálózatos Kézikönyv.

Itt egy videofilmet nzhet meg, ha Flash plugint telept. A Flash plugint ingyenesen letltheti innen.

A hálózatok ereje

A Tehetségpontok sokszor forrásproblémákkal küzdenek, de a hálózati kapcsolataik megerősítésével elérhető  gazdasági potenciált mintha nem használnák ki eléggé. Ennek egyik oka, hogy a kapcsolatépítésben gyakran eltérőek az "anyaintézmény" (leggyakrabban közoktatási intézmény) és a Tehetségpont igényei és lehetőségei. Ezzel a ténnyel számolnunk kell a tehetséggondozó hálózat fejlesztése, és a hálózatosodást segítő módszertani kézikönyv kidolgozása során is -- fejtették ki a kutatók a Géniusz Hálózaterősítő Konferencián, melyet a program munkatársai, a Géniusz oktatói és akkreditációs szakemberei ismerhették meg a felmérés előzetes eredményeit. Szvetelszky Zsuzsannát és Kürti Kristófot kérdeztük.

- Hogyan zajlott a Tehetségpontokkal kapcsolatos kutatás?
- Szvetelszky Zsuzsanna, szociálpszichológus: 2010 nyarán kezdődött a kutatásunk. Először kvalitatív kutatást végeztünk, majd ezt követte a kvantitatív  és a kérdőíves kutatás. A munkánk októberben ért véget. Jelenleg éppen befejeztük az összefoglaló tanulmány megírását. Utolsóként a Hálózatos kézikönyvet állítjuk össze.

- Hogyan zajlott a kvalitatív kutatás? Hány embert kérdeztek meg összesen?
- Kürti Kristóf településszociológus: Tíz Tehetségpont vezetőivel beszélgettünk, négy szakértői interjút és tizenhat lokális validáló interjút végeztünk. Utóbbiak célja a Tehetségpontok környezetének feltérképezése volt. Igyekeztünk mindazokat megkérdezni, akik napi kapcsolatba kerülhetnek a választott Tehetségponttal. Néhány jellemző kérdés: Milyen társadalmi beágyazottsággal rendelkeznek a tehetségpontok? Mennyire tudnak róluk? Mennyire ismerik őket helyben? Mennyire számolnak a Tehetségpont adta lehetőségekkel a helyi társadalom képviselői?

- A 30 interjú mennyire tekinthető reprezentatívnak?
- Kürti Kristóf: Nem lehetett célunk a reprezentativitás, az erőforrások hiányában. Illetve ennyire szólt a felkérésünk. Ezt próbáltuk úgy beosztani, hogy az ország minden nagyobb tájegységére eljussunk. Másrészt próbáltuk úgy kiválasztani a Tehetségpontokat az interjúzáshoz, hogy - ilyen vagy olyan szempontból - de kilógjanak az átlag mezőnyből.

Kurti_Kristof- Miképp térnek el az átlagtól?
- Kürti Kristóf: A Tehetségpontok nagy része eléggé homogén. Ezt a kutatás is kimutatta. Első ránézésre láttuk az internetes adatbázisban, hogy eléggé sok hasonló jellegű intézmény van közöttük. Mi próbáltuk a speciálisat megkeresni, akik például nem oktatási intézményben, vagy csak egy-egy tehetség-területen működnek. A kvantitatív kutatásokhoz alkalmasabb volt sokaság vizsgálta, míg a kvalitatív kutatás során inkább a „minőségi” dolgokra helyeztük a hangsúlyt.

- Hogyan folyt tovább a kutatás a mélyinterjúkat követően? 
- Szvetelszky Zsuzsanna: A mélyinterjúkat követték a fókuszcsoportos vizsgálatok, mikor is nyolc fő másfél- két óra hosszat irányítottan beszélget moderátor segítségével. Mi most hálozatosodásról, működésről és a helyi perspektívákról beszélgettünk Budapest és Debrecen környéki Tehetségpont vezetőkkel.

- Kiket hívtak meg a fókuszcsoportos beszélgetésekre?
- Szvetelszky Zsuzsanna: Minél többféle helyről hívtunk meg válaszadókat, akik reprezentálják az adott térséget. Debrecenben és Budapesten, illetve Ózdon és Egerben. Ózdon tartottak egy rendezvényt, ahol sok tanár volt együtt, és őket kérdeztük, hogy meg tudják- e szervezni, hogy ott maradhassak a rendezvény végén néhány tanárral beszélgetni. Így sokkal spontánabb, kevésbé irányított volt a beszélgetés. 
Ki a tipikus tehetség? Hogyan látják a saját helyzetüket? Mit tartanak a legnagyobb kihívásnak? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk különböző válaszokat, melyeket a később feldolgoztunk.

- Mi következett a mélyinterjúk és fókuszcsoportos kutatás után?
- Kürti Kristóf: Az interjúk és fókuszcsoportok eredményei segítettek minket abban, hogy összeállítsuk a kérdőívünket. Itt már tudtuk, hogy melyek azok a dolgok, amelyekről érdemes az egész hálózatot megkérdezni. Így állítottuk össze a kérdőívet, amelyet e-mailben küldtünk ki, majd postán azoknak, akik az email-re nem reagáltak. A válaszadási ráta feldolgozáskor 75 százalék fölött volt, de a mai napig érkeznek még újabb borítékok a postával.

- Hány kérdésből állt a kérdőív? Ezek közül melyek volt a legérdekesebbek?
- Szvetelszky Zsuzsanna: A legérdekesebbek talán az önfenntartásra vonatkozó kérdések voltak. Miből finanszírozza a Tehetségpont a működését? Milyen tehetséggondozással foglalkozó szakembereket ismer? Hogyan lett tehetségpont? Ki milyen településen él? Milyen jellegű tehetséggondozást végez? Hány helyi gazdasági szereplővel, vállalkozóval került kapcsolatba?

- Milyen arányba mondták azt, hogy a helyi gazdasági szereplőkkel kapcsolatban vannak, és azok odafigyelnek a tehetséggondozó munkájukra?
- Kürti Kristóf: Kevés sajnos. De ennél is aggasztóbb, hogy megkérdeztük, kikkel tervezik felvenni a kapcsolatot a jövőben? Rendkívül alacsony arányban mondták azt, hogy terveznék a helyi gazdasági élet szereplői felé való közeledést. Nagyjából minden ötödik Tehetségpont említette ezt. A Tehetségpontok sokszor forrásproblémákkal küzdenek, de a lokális hálózat gazdasági potenciálját mintha nem használnák ki eléggé.

- Melyek a kutatás legfőbb tanulságai?
- Kürti Kristóf: A legfontosabb tanulságok egyike feltétlenül az, hogy a Tehetségpontok több mint háromnegyede ma oktatási intézményekben működik, és nagyon sok esetben összemosódnak a két intézmény határai. Mind személyi, mind fizikai mind financiális értelemben. Ugyanakkor a Tehetségpontok „hálózatosodási igénye” és az oktatási intézmények „hálozatosodási képessége” egészen mások. Ezért a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy ezt a „hálozatosodási érdekellentétet” valahogy kezelni kell. Erre próbáltunk megoldásokat javasolni a tanulmányunk második felében.

- „Hálozatosodási érdekellentét” az iskola és a Tehetségpont között? Hogyan kell ezt értelmezni?
- Kürti Kristóf: Más fajta hálozatosodás felel meg egy Tehetségpontnak a mindennapi működése során. Illetve az iskolában kialakult szokásrendszerek, attitűdök, hagyományok, és elvégzendő feladatok is másféle hálozatosodást tesznek lehetővé.

- Általában az iskolák? Vagy a konkrét iskola?
- Kürti Kristóf: Általában az iskola. Az iskoláknak van egy működési természete, ami a több száz éves oktatási gyakorlatban gyökerezik. Ezt a Tehetségpontok rendszere - egy friss, életképes, vitális rendszer – ha mégoly vitális is, nem fogja egykönnyen megváltoztatni. Ugyanakkor a tehetséggondozás természetes terepe a közoktatás, úgyhogy ezt az ellentétet kellene feloldani a jövőben.

- A kutatómunka végső esszenciája – ha mondhatjuk így - egy Hálozatos Kézikönyv lesz. Mi lesz olvasható ebben?
- Szvetelszky Zsuzsanna: Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy a lehető legegyszerűbben, hasznos praktikus információkkal támogassa az olvasóit. Benne van minden, ami kapcsolatápoláshoz kell: meghívás, konferencia, follow-up, hálózatépítés, szakértők, szakmai tudnivalók, helyi szereplők. Ez a kézikönyv kifejezetten a tehetséggondozással foglalkozó szakembereknek készült 40 oldalas terjedelemben.

Szöveg, fotó: Tasi Katalin 
 

2010. december 13.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon