„Peremvárosi Prímák”, akik főképp primadonnák

A tehetséges gyerekek gyakran furcsák, másképp és többet kérdeznek, mint társaik. Ezért a szokatlanra nyitott tehetséggondozókra van szükség - hangzott el a pestszentlőrinci komplex tehetségfejlesztő program nyitókonferenciáján.

A nagy érdeklődés mellett megtartott nyitókonferenciának a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Iskola, közismert nevén Piros Iskola adott otthont. A konferenciateremmé átvarázsolt tornacsarnokban nemcsak a programban résztvevő két gimnázium és két általános iskola tanári kara képviseltette magát; számos érdeklődő vendég, pedagógus érkezett a kerület más iskoláiból és intézményeiből.

pp_kepviselokBevezetésként Járainé Dr. Bődi Györgyi, a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, ismertette a „Tehetséggondozás az iskolában” című projekt célkitűzéseit, vállalásait. Elsődlegesen a tanártovábbképzések és a Talentum munkacsoportok létrehozását említette. Majd a konzorciumi iskolák nevelői által szervezett Tehetségfejlesztési versenyek sorozatát mutatta be. A projektvezető kiemelte, hogy munkájukat a Tehetségpontokkal való együttműködés során valósítják meg. A projekt lezárásaként módszertani útmutatót, szakmai tanulmányokat állítanak össze és jelentetnek meg egy kiadványban.

Intellektuális és manuális tehetségek

- Körbenézve a teremben a „Peremvárosi Prímák” között főképp primadonnákat látok – kezdte tréfásan előadását Dr. Csermely Péter kutatóprofesszor a hazai Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. Majd belekezdett „A Tehetségek felismerése és kibontakoztatása – hogyan alakítja át a tehetséggondozót és az iskolát?” című lebilincselő előadásába.
   
Felidézte, milyen változásokon ment át a tehetség fogalma az elmúlt időszakban. Húsz éve főleg az intellektuális tehetségekre figyeltek fel a szakemberek. A kétkezi munkával elért eredményekre, a manuális tehetségekre nem sok fény vetült. Azonban ma is, és korábban is igaz volt, hogy csak a kreatív és kellőképpen motivált - a rendszeres erőkifejtésekre is kész - személyek lesznek sikeresek a maguk területén.

Nyitottság a szokatlanra

dr_csermely_peterMiként ismerhetőek fel a „tehetségcsírák”? Gyakran furcsák, másképp gondolkodnak, szeretnék ismerni a dolgok működését. Beszédesek, sokat magyaráznak, másképp kérdeznek, mint társaik. Ha belekezdenek valamibe, akkor azt kitartóan végigviszik – hangzott a professzor válasza.

Dr. Csermely Péter előadásában mindenkit arra buzdított, hogy legyen nyitott a szokatlan helyzetekre, az újszerű lehetőségekre a tanítási órák és a szabadidős foglalkozások keretei között. A tanárok legyenek várakozó állásponton, merjenek játszani, kilépni a megszokott, kényelmes szituációkból a talentum felismerése és gondozása érdekében.

A professzor végezetül beszélt a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájáról és a Géniusz projektről. Felhívta a figyelmet arra, hogy ősszel újabb pályázatok jelennek meg a Magy Génisuz Portálon. Megemlítette, hogy határon belül és a határon túl eddig 291 Tehetségpont regisztrálta magát a hálózat tagjaként. Legújabb fejlemény, hogy régiós központonként Tehetségsegítő Tanácsok alakulnak a hálózatépítés során.

dr_h_nagy_annaDr. H. Nagy Anna, az ELTE Pedagogikum Központjának docense az új tanártovábbképzések sorozatát ismertette. Az intézmény új szakképzéseinek megszervezésével és lebonyolításával folyamatosan együttműködik a Géniusz projekttel, összhangot teremtve a projekt célkitűzései és a képzési kínálat között.

99. Tehetségpont

Az elmélet után következett a gyakorlat. Frank Gabriella, a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője büszkén említette, hogy intézményük két Géniusz projektben is részt vesz. Ők alkotják a 99. Tehetségpontot, továbbá munkájukhoz kapcsolódva hálózatépítésre is nyertek támogatást. 

A nyitókonferencián az iskolák képviselői is mikrofonhoz léptek. Egyenként mutatták be eddigi eredményeiket, terveiket, célkitűzéseiket: Babák Sándorné, a Bókay Általános Iskola, Kabdebó Ferenc a Hunyadi Mátyás Gimnázium, Elek Noémi a Piros Iskola, Járainé Dr. Bődi Györgyi, a Vörösmarty Általános Iskola és Gimnázium igazgatója ismertették az eddig folytatott tehetséggondozó munkát.

Szekciók, programok, munkaformák

A nyitókonferencia rögtön munkára is hívta a projektben érdekelt megjelenteket. A négy iskola pedagógusai hat szekcióra bomlottak, és közös munkatervet állítottak össze a projekt céljaival összhangban. Külön szekciókban csoportosultak a szaktanárok: humán, idegen nyelvi, természettudományos, alsós, rajz, interdiszciplináris munkacsoportokat alkottak.

A már korábban lezajlott rendezvények (néprajzi vetélkedő, biológiaverseny) után október elején a Zene Világnapját ünnepli majd az iskolák együttműködő közössége. A projekt során rengeteg közös programot, megmérettetést, újszerű együttműködést terveznek a tanárok. Szavalóversenyek, tantárgyi vetélkedők, bemutató órák, kiállítások, művészeti előadások fogják színesíteni az előttük álló 12 hónap munkáját. 

A Vörösmarty Gimnázium névadója születésnapja táján szavalóversenyt rendez, majd március 15-e alkalmából a hazafias költészet versmondói léphetnek színpadra. A Piros Iskola német versmondó versenyt ír ki. A művészetek mellett a Bókay Általános Iskolában alsós néprajzi vetélkedőre, valamint biológia tantárgyi versenyre várják a gyerekeket. A versenyek természetesen a tanárok számára is megmérettetést jelentenek.

A képzőművészetek és a vizuális kultúra sem maradhat ki a programból. A rajz és képzőművészet terén jeleskedő diákok alkotásait egy digitális adatbázisban tervezik hozzáférhetővé tenni – sorolták a szekcióvezetők a projektterveket, amikor ismét összeült a konferencia teljes hallgatósága.   

A nyitókonferencia zárásaként a házigazda Piros Iskola igazgatónője megköszönte a résztvevők lelkesedését, aktivitását. Révész Géza gondolatával kívánt sok sikert a tervek megvalósításához 2011. szeptemberéig, a projekt lezárásáig:  „A tehetségesek elhanyagolása a nemzet gazdagságának lelkiismeretlen eltékozlása”- szólt az idézete.
 

2010. szeptember 16.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Tehetség Program Új Széchenyi Terv Aegon